A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 37-38. - 1995-1996 (Nyíregyháza, 1997)

Helytörténet - Ulrich Attila: Lengyel pénzforgalom Szabolcs megyében a török korban

Lengyel pénzforgalom Szabolcs megyében a török korban Kisnamény, Újkenéz), hogy az ló20-as években döntő forgalmuk a poltűráknak volt. Valószínűleg a XVII. század második felében is jelentősebb számban foroghattak - bár ezt a tényt az éremleletek nem támaszják alá -, minden bizonnyal a poltűrák töltötték ki azt az űrt, amelyet a térség aprópénzverésének jelentős csökkenése eredményezett. 1674-ben értékűk 2 dénárban volt megállapítva,

2- hiszen ekkor már ez az éremtípus 4.5 latos ezüstből 0.63 gr színsúllyal került verésre (GUMOWSKI 1960.213.).

23 A lengyel aprópénzverés újraindulása után a XVII. század második felében szintén megszaporodtak a veretek. Az l660-as évektől kezdve a hatgaras (susztak, sósztak) (BÚZA 1991-1992.134.) vette át a vezető szerepet a lengyel pénzek forgalmában. Jobb minősége miatt panaszok nem fordultak elő ellene, viszont a pénzlábak változásával, a lengyel pénzrontás következményeként szintén devalválták árfolyamát a magyar pénzekhez képest, sőt 1678-ban a Magyar Kamara a pénzforgalomra és az „országlakosokra" is káros hatásúnak titulálta.

2S Az 1650-es szejmi határozatnak megfelelően 14 latos ezüstből 1.63 gr színsúllyal verték János Kázmér uralkodásának kezdetén. 1658-ban 6 latos pénzlábbal 1.30 gr színezüsttartalommal készültek (GUMOWSKI 1960.213.). Sobieski (III) János (I676-I696) uralkodása idején tovább csökkent a hatgarasok színsúlya 1.26 gr-ra (GUMOWSKI 1960.215.). A Szabolcs megyei éremleletekben kizárólag a lengyel korona területén vert pénzek találhatók, más tartományi verdék által készített érmek nem, ami Kis- és Nagylengyelország pénzverésének túlsúlyát jelezte. A XVII. század másik jellemző pénzneme a tizennyolcgaras vagy ort volt. Szintén az 1660-as évektől jelent meg nagy tömegben a pénzleletekben. Lengyel területeken 1 ort 18 garassal volt egyenlő (GUMOWSKI 1960.213).

JK Az ort neve valaminek a negyedét jelentette, nemcsak pénznévként, hanem a kereskedelemben is használták valamilyen áru 1/4-ének (számítási pénzként) értelmében (HORVÁTH 1953-1954.18). A lengyel tizennyolcgaras színsúlya 1650-ben 4.90 gr volt és 14 latos pénzlábbal került forgalomba. 1656-ban csökkent a pénzláb 11 latra, az ezüsttartalom 4.34 grra, l658-ban a színsúly már csak 3.93 gr volt (GUMOWSKI 19Ó0.213.). Sobieski János tovább csökkentette 1677-ben az ort pénzlábát 10 latosra, 3-90 gr színsúllyal (GUMOWSKI 1960.215.). A szabolcsi éremleletek nagyobb részben a koronaterületeken vert ortokat tartalmaznak, de danzigi és thorni veretek is előfordulnak, igaz elenyésző mennyiségben. Ezek ellen a pénzek ellen sem merült fel panasz a pénzforgalomban, tehát káros hatást valószínűleg nem gyakoroltak a megye gazdasági életére. Meg kell még említenünk az igen kis mennyiségben előforduló solidusokat (összesen 9 db van a leletekben), valamint a csak a forrásokban előforduló érmeket. Az egyik ilyen a lengyelforint (számolási pénz), amelyből 3 ért 1 tallért (imperiális) 1632. augusztus 1én Kisvárdán (HORVÁTH 1969-1970.35.). A másik típus a lengyel pallosos tallér, amelynek jelenléte utal a lengyel értékpénzek beáramlására is, azonban az aprópénzeknél kisebb mennyiségük, valamint a pénzkiáramlás és tezauráció hatásaként nem maradt fenn az éremleletekben. 1643. augusztus 29-én a pallosos tallér 180 dénárt ért (HORVÁTH 1969-1970.39.), azonos árszinten mozogva a jó minőségű imperiális tallérokkal! Összefoglalásul elmondható, hogy megyénkben a lengyel pénzek forgalma a két század bizonyos évtizedeiben döntő jelentőségűnek mondható, és az 1620as évek végéig minden bizonnyal meghatározó szerepet játszottak a pénzforgalomban. A lengyel pénzeken kívül a XVI. században jelentős volt a magyar dénárok forgalma, valamint a XVII. század végén az osztrák tartományokban vert krajcárok száma volt jelentősebb. A lengyel érmek ekkor számarányukat tekintve is visszaszorultak. Természetesen elősegítette ezt a kereskedelmi utak átrendeződése a török előretörése miatt, a zavaros politikai helyzet, valamint a pénzgazdálkodás mélyebb válsága is (ULRICH 1995.2124.). Ennek ellenére a lengyel korona területéről és tartományaiból származó veretek a pénzforgalomban meghatározó szerepet töltöttek be, ami szerintem a mély válságban lévő vármegye aprópénzhiányát csökkentette, ezáltal folyamatossá tette a pénzforgalmat a társadalmi élet minden szintjén. Ez esetben nem játszott döntő szerepet a lengyel érmek rosszabb minősége, szerepe a pénzek folyamatos forgásában volt annak ellenére, hogy az egyszerű embereket jelentős mértékben megkárosította. Mégis a gazdasági fejlődés szempontjából szükség volt rájuk, még ha felemás hatást gyakoroltak is Szabolcs megye pénzforgalmára. Irodalom BÚZA 1991-1992. Búza J.: Lengyel és magyar váltópénz Alsó-Ausztriában (A „polturás garasok" magyarországi forgalmához a XVII. század második felében). [Polnische und ungarische Wechselgelder in Niederösterreich. (Zur Geschichte der Dreipölkergroschen im Geldumlauf Ungarns in der zweiten Hälften des 17. Jahrhunderts.)] NumKözl 90-91.1991-1992.133145. GUMOWSKI I960. M. Gumowski: Handbuch der polnischen Numismatik. Graz I960. HORVÁTH 1953-1954. Horváth T.A.: Régi magyar pénznevek. NumKözl 52-53.1953-1954.11-21. HORVÁTH I969-I97O. Horváth T.A.: A tallér értékváltozása Magyarországon 1542-1700 között. NumKözl 68-69.1969-1970. HUSZÁR 1964. Huszár L.: A nyíribronyi éremlelet. [Der Müaziünd von Nyíribrony.] NyJAMÉ IV-V. 1961-62.(1964.) 4764. 11 Sz.SzBML Faso. 92 No. 35 1674 et Poltura ad cluos denaiiorum valorem rcstringi..." " 1658. III. 24.-1 rendelete szerint. •'' Sz.SzBML Fase. 96 No. 105 1678. "...prajudid.etdamni Regnicolis..." Jf! 1650 május 16-án a lengyel szejm határozta meg ezt az értéket. A tallért 5 ortban számolták. A Jósa András Múzeum Évkönyve 1997 269