A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 37-38. - 1995-1996 (Nyíregyháza, 1997)

Helytörténet - Ulrich Attila: Lengyel pénzforgalom Szabolcs megyében a török korban

Lengyel pénzforgalom Szabolcs megyében a török korban Ulrich Attila A nyíregyházi Jósa András Múzeum numizmatikai gyűjteményéből tizenkét éremleletet választottam ki,

1 amelyek jól szemléltetik a terület XVI-XVII. századi lengyel pénzforgalmát. Az éremkincsek nagysága, pénznemek szerinti összetétele igen változatos, ezért egyéb feldolgozásra is igen alkalmasak.

2 A kiválasztott leletek megtalálásuk sorrendjében: Kemecse I. 1924 Napkor 1927 Kemecse(II) 1928 Újfehértó 1959 Nyíribrony I. I960 Nyírbogdány 1963 Nyírtelek 1965 Újkenéz-közlegelő 1965 Nyíribrony(II) 1970 Kisnamény 1985 Hodász 1995 Szabolcs megyei ismeretlen A leletek feldolgozásásnál csak a lengyel pénzek összetételét, év szerinti megoszlását vizsgáljuk, és lényegi ismertetőt adunk az egyéb országok nagyobb számban előforduló vereteiről is. Kemecse (I): Az érmeket 1924 őszén találták Kulcsár István telkén. A Jósa András Múzeum éremgyűjteményében a leletből csak 49 db érem található, amelyből a lengyel pénzek száma 17 (34,69%). A kezdőévszám 1510, a záró 1599, tehát a 15 éves háború idején rejtették el a pénzeket. A lengyel veretek szóródási képe a következő: év 1510 1511 1531 1532 1534 db 5 1 1 2 1 év 1538 1540 1546 1588 1599 db 1 1 1 3 1 Szembetűnő az 1511-1531, valamint az 1546-15881599-es évek közötti szakadás, amely jelzi a lelet töredékes voltát. A17 db éremből 8 koronaveret, 6 danzigi, 3 pedig rigai pénzverők műhelyeiből került Szabolcs megye területére. A pénznemek szerinti megoszlás nem tér el a XVI. századi lengyel pénzforgalomtól, a legnagyobb címletet III. Zsigmond (1587-1632) 1599ben vert hatgarasa adja. A külföldi pénzek közül a porosz garasok (14 db 28,5%), valamint a schweidnitzi félgarasok (10 db 20,4%) száma jelentősebb. Tallér a leletben nem volt. Napkor: A pénzeket 1927. május 10-én találták Hefling Jánosné kertjében. Az akkor 175 db-ból álló leletből

3 a numizmatikai leltárkönyvben csak 48 db van feltüntetve. Az érmek 1621-1687 közöttiek. A lengyel korona területéről származó veret 32 db (66,6%). év 1621 1622 1624 1625 1628 1661 db 1 1 1 1 1 3 év 1662 1663 1664 1665 1666 db 1 3 8 4 8 A lelet két jól elkülöníthető részre oszlik, az 1628l66l közötti idő hiánya csupán a lengyel aprópénzverés szünetelését jelzi. Megfigyelhető a pénzek szaporodása az 1660-as évektől, így biztosra vehető - a lelet kis száma, valamint az elrejtés idejének ellenére is -, hogy a XVII. század második felétől ismét a lengyel pénzek felszaporodásáról beszélhetünk. Más országok, területek veretei nincsenek nagyobb mennyiségben a leletben, egyetlen jelentősebb darabja egy szász 2/3 tallér, olvashatatlan évszámmal. Kemecse (II): A leletet 1928 decemberében találta Hagymássi Sándor gazdálkodó, a lakóházától 30-40 méterre eső kertjében burgonya elrakása közben. A kincsben 544 db ezüstpénzt számolt össze, amelyet a nyíregyházi Jósa András Múzeumnak ajándékozott. Az érmek nagyobb része - szám szerint 418 db - III. Zsigmond lengyel király dutkáiból, valamint 1623-1625 között vert hatgarasokból állt. A veretek között megtalálhatók voltak még a Gusztáv Adolf uralkodása alatt forgalomban lévő rigai, elbingi, svéd és porosz garasok, egy darab Miksa-dénár és Bethlen Gábor széles garasa. Az 544 db ezüstpénz közül 94 annyira kopott volt, hogy nem lehetett meghatározni, 7 db-hoz pedig vászon tapadt, amiből arra következtettek, hogy a pénzt vászonzacskóban rejtették el.

4 1 A leletek közül kettő - a kisnaniényi, es a hodászi - Szatmár megyei, de mivel mindkét vármegye pénzforgalma egyező képet mutat, ezért jól használható ebben a feldolgozásban. 2 Mivel a fő szempont a lengyel pénzforgalom vizsgálata volt, a leletek összképe nem került feldolgozásra. 3 Alispáni Jelentések 1926-1927.185-186. /„AT//. Napkori éremlelel: Május 10-én a délelőui órákban liplák András napkori lakos, községi hites özvegye Hefting Jánosné kertjében az istálló falának tövében 3 ásónyomra egy vörösre égetett füles cserépcsuporban 175 drb. XVII. századbeli ezüst érmet talált. 1 ízen pénzlelelel a csuporral együtt a községi elöljáróságnak átadta, a vármegyei jósa-Múzeumhoz való eljuttatás céljából. Az éremleletben van 38 drb. Lipót király magyar 2 drb. osztrák érme, Zsigmond lengyel király 6drb. 3 és 6garasom, János Kázmér lengyel király 102 drb. három és hal garasosa, IIÍ.János lengyel király 8 drb hatgarasosa, 111. Ferdinánd lessenifejedelem 1 drb háromgarasosa, Krisztián sziléziai fejedelem 3drb. és tizenöt garasosa. IV. Krisztián Vilmos würllenbergi fejedelem 2 drb. 2/3 lallérosa, Frigyes würllenbergi fejedelem 2 drb. hatgarasosa, Frigyes Vilmos porosz fejedelem 1 drb. 2/3, Albert szászfejedelem ldrb 2/3 lallérosa. Az érmek évszáma 1661-től 1689-ig terjed..."/ 4 Alispáni Jelentések 1928.214. A Jósa András Múzeum Évkönyve 1997 263