A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 37-38. - 1995-1996 (Nyíregyháza, 1997)

Néprajz - Ratkó Lujza: Jeles napok és dramatikus hagyományok egy nyírségi faluban

Ratkó Lujza a nős emberek is kikövetelték maguknak. A faluban nem volt nagy szokás a tojás díszítése. Általában pirosra vagy hagymahéjjal barnára festették a hímes tojást, illetve esetenként bezsírozott taluszáKA húzgáltak rá csíkokat díszítésképpen. A gyerekek a piros tojás mellé egy kis pénzt is kaptak, ezért azok minél több házhoz igyekeztek bemenni, sőt tanyákra, más falukba is átmentek csapatostul, hogy több pénzt kereshessenek. Elsősorban a gyerekek körében volt szokás a versmondás locsolás előtt. Megkérdezték: „Szabad egy húsvéti verset elmondani?" Ha igenlő volt a válasz, akkor rákezdtek: Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál, Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál. Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam, Bárány húzta rengő kocsin mindjárt ideszálltam. Nesze hát, rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom, Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom!" „Húsvét második napján mi jutott eszembe, Cifra vízipuskát vettem a kezembe. Elindultam véle hímes tojást szedni, Adjátok hát lányok, ha nem sajnáljátok, Rózsavizem készen, meglocsollak szépen Egy hímes tojásért!" „Örvendetes nap ez, kegyes keresztények, Szomorúságunknak Krisztus véget vetett. Föltámadásával legyőzte a halált, A pap is már tegnap épp erről prédikált. De felesleges nekem, hogy erről beszéljek, Hogy feltámadt Krisztus, kegyes keresztények. Röviden elmondom, hogy miért is jöttem: Hideg, kemény fagyok nem voltak a télen, A tyúkok is jókor megkezdték a tojást, Hímezhettek tehát nem csak egy vagy két párt. Lányok, annyit mondok, adjátok hát szépen, Mert ha nem adjátok, kölnivizem készen, Meglocsollak szépen!" Az asszonyok, lányok húsvét harmadnapján adták vissza az embereknek a locsolást. Ha az utcán találtak egy férfit, vederszámra öntötték le vízzel. Közeli rokonokhoz, szomszédhoz korán reggel állítottak be, hogy még ágyban találják őket, és egy pohár vizet a paplan alá zúdítottak. Az is előfordult, hogy kihívták a kúthoz, és egy bádoggal a fejére, nyakába öntöttek. A szelídebbek csak egy kis kölnivel csapkodták meg az illetőt, hogy visszaadják neki a locsolást. A locsolkodás szokása ma is él, de már régóta csak kölnivel locsolnak. Régebben bált is rendeztek húsvét második napján; a nagyböjt után ez volt az első alkalom, hogy mulathattak a fiatalok. Szent György-nap (április 24.) Szent György-naphoz több időjárásra vonatkozó megfigyelés is kapcsolódik. Úgy tartják, ha ezen a napon zendül meg először az ég, akkor jó nyár lesz, ha viszont előtte, akkor rossz idő lesz nyáron. Nem mindegy az sem, hogy merre zendül meg: ha délnyuA Mária-lányok egy korosztályhoz tartozó eladókon.! lányok voltak, 2 máriapócsi búcsúra, s a különböző egyházi ünnepek alkalmával is ezi gáton, akkor sok eső várható; ha délen, akkor sok jég lesz; ha északkeleten, akkor nagy zivatarok járnak majd. Van, aki csak az északnyugati égdörgést tartja baljós jelnek, mivel az rossz időt jelez. A hátfájósoknak az első égzengéskor meg kell hengergőzni, vagy a ház végének, oldalának támasztani a hátukat, hogy ne fájjon. Egy másik megfigyelés szerint ahány nappal Szent György előtt recseg a béka, annyi nappal utána még hideg idő lesz. „Csak Szent György-nap előtt ne szólaljon meg a kígyó meg a béka, mer akkor még hideg lesz, ha megszólal előtte. Ha Szent György-nap szólal meg, akkor jó nyár lesz." Van, aki úgy tudja, hogy ha Szent György előtt szólal meg a béka, akkor hideg, viharos nyár várható, ha viszont aznap, akkor jó nyárra, sok esőre van remény. A mindenszentekkor elbújt kígyók, gyíkok és egyéb csúszómászók Szent Györgykor bújnak elő a földből. A Szent György-nap előtti kígyót mérgesnek, „átkosnak", „bűnösnek" tartják, ezért is mondhatják azt, hogy ha valaki ezen a napon kígyóval találkozik és megöli, hét főbűn megy le a lelkéről. A Szent György-napon levágott kígyófarokkal gyógyítani lehet. Szent György-nap éjszakájához nagyon sok hiedelem fűződik. Ilyenkor kell például kimenni a folyóra megmosakodni, hogy elmúljon a szeplő. Az éjfélkor szedett különböző füvek a fürdővízbe téve gyógyító hatásúak. E nap éjjelén szedik a harmatot a boszorkányok, hogy megrontsák a jószágot, ezért ilyenkor keresztet kell húzni az óla)tóra, hogy ne tudjanak ártani. Minden hét évben Szent György-nap éjfélkorfellangal a kincs, ha valahol pénz van elásva. Ilyenkor gyorsan lepedőt kell aláteríteni, egyébként ismét visszasüllyed. Azt tartják, hogy Szent György-napra el kell vetni a tengerit, mert az utána következő melegben a gyenge csíra leszárad. A szentjánosbogár Szent Györgytől kezdve világít Szent Mihályig. Szent Márk-nap (április 25.) Biriben mindig ezen a napon szentelték meg a búzát. Általában a pap földjén, vagy a határ legszebb vetésében végezték el a szertartást, feltéve, ha nem volt túl messze a templomtól. Néha előfordult, hogy valaki külön kérte, hogy az ő földjén végezzék el a szentelést. Újabban a föld kiválasztásakor a fő szempont az, hogy minél közelebb essen a templomhoz. Mindig a kurátor tiszte volt megkérni a gazdát, hogy engedélyezze birtokán a szertartást. Az ilyen felkérés megtiszteltetésnek számított, általában örömmel egyezett bele mindenki. Minden évben más-más földet szenteltek. A nép a templomból indult a feszülettel, lobogókkal, a Mária-lányok} vitték a templomi Máriaképet. Az ő feladatuk volt az is, hogy a zöld vetésből koszorúkat fonjanak az ászlókra, a feszületre és a pap kis kézi keresztjére, ezért még a szentelést megelőzően kimentek a határba, hogy időben elkészüljenek. A proseció a templomból indult, kivonult a kijelölt földre, ahol a pap mind a négy égtáj felé megszentelte a határt. Visszafele menet mindenki tépett magának a megszentelt vetésből, volt aki egy nagy marékkal vitt :ik egyforma fehér, rózsaszín, világoskék vagy más színű ruhát varrattak a az „egyenruhát" viselték. 248 A Jósa András Múzeum Évkönyve 1997