A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 37-38. - 1995-1996 (Nyíregyháza, 1997)

Régészet - Pásztor Adrien: A Tiszavasvári-koldusdombi avar kori temető gyöngyleleteiről

A Tiszavasvári-koldusdombi avar kori temető gyöngyleleteiről 2. Sötétvöröses barna, fényes felületű, deformált lapított gömb alakú üveggyöngy, amelynek felületét 5 síkból kiugró fehér+türkizkék, érdes, kopott, lukacsos pávaszem és 5 lapos, fehér, érdes, kopott, lukacsos hurokfolyatás díszíti (H.: 1.0 cm, D.: 1.5 cm) (I. tábla 11.1.). 3. Sötétvöröses barna, fényes felületű, deformált lapított gömb alakú iker üveggyöngy, amelynek felületét 4 síkból kiugró fehér+áttetsző világoskék, fényes, irizáló pávaszem és 4x-es lapos, fehér, fényes, irizáló hurokfolyatás díszíti (H.: 1.4 cm, D.: 1.2 cm) (I. tábla 14.). 4. Sötétvöröses barna, fényes felületű, deformált lapított gömb alakú iker üveggyöngy, amelynek felületét 4 domború fehér érdes, lukacsos szem és 4x-es domború, kopott barnás okkersárga hurokfolyatás díszíti (H.: 1.5 cm, D.: 1.0 cm) (I. tábla 13.1.) 5. Sötétvörös, fényes felületű, lapított gömb alakú üveggyöngy, amelynek felületét 4 síkból kiugró, fehér+áttetsző világoskék, érdes, irizáló, lukacsos pávaszem és 4x-es lapos és domború fehér fényes hurokfolyatás díszíti (H.: 0.6 cm, D.: 1.1 cm) (I. tábla 10.1.). 6. Barnásfekete, fényes, lukacsos felületű, deformált lapított gömb alakú ikergyöngy, amelynek felületét 3 lapos barnás okkersárga, érdes, kopott, lukacsos felületű szem díszíti (H.: 1.3cm, D.: 1.1 cm) (I. tábla 12.). 24. sír: 1. Áttetsző barna, fényes, lukacsos felületű, lapított gömb alakú, bázisos üveggyöngy (H.: 1.1 cm, D.: 1.6 cm) (I. tábla 2.). A temető gyöngyeinek tipokronológiai elemzése A következő gyöngytípusok különíthetők el a publikáció (CSALLÁNY I960.), a leletek és a dokumentáció alapján: I. Üveggyöngyök 1. Gömbfélék: 1.1.Gömb alakúak (díszítetlenek) 1.2. Lapított gömb alakúak (díszítetlenek: egy vagy többszörösen összetettek, díszítettek) 2. Iker gömbfélék: 2.1. Iker lapított gömb alakúak (díszítettek) 3. Csepp alakú (díszített) II. Borostyángyöngyök III. Fémgyöngyök Gömb alakúak: - Áttetsző fehér, eredetileg többszörösen összetett aranyfóliás („rúd") gyöngy töredéke (5. sír: I. tábla 1.1.), amelynek felszínéről a felső üvegréteg az aranyfóliával együtt lekopott. Hengeres átmetszetű furatának széleit muffok övezik. E fejlett üvegműves technológiával készült típus különböző változatai az egész avar koron át felbukkannak (BOON 1977., PÁSZTOR 1995/1996.), majd a honfoglalás kori magyar gyöngysorokban már egyre gyakoribb ékszerfajtának számít. - Türkizkék, gömb alakú üveggyöngy - az üveg pusztulása miatti sávos, érdes felületen megjelenő fehéres irizációval - leginkább a szarmata korban volt divatos (5. sír: I. tábla 1.2.). Díszítetlen, lapított gömb alakúak: - Nagy, áttetsző barna, behúzott bázisú, kopott felületű, lapított gömb alakú üveggyöngy. Többnyire a germán sírok gyöngysoraiból ismert, de elvétve a VII. századi avar anyagban is előfordult (24. sír: I. tábla 2.). - A fehéres, érdes, kopott, lukacsos felületű, bázis nélküli, deformált lapított gömb alakú gyöngy (19- sír: I.t.3.1) a III. századtól a szarmata és az V-VI. századi germán (gepida, langobard) leletanyagban gyakori. Ugyanakkor e gyöngyfajta - kronológiai értékét vesztve - az avar, majd a honfoglalás kori füzérekben is látható. - Az okkersárga (19. sír: I. tábla 3.2-3.3.), sötét okkersárga (19. sír: I. tábla 34.), barnás, sötétbarnás felületű okkersárga (18. sír: I. tábla 3.5-3.9., 19. sír: I. tábla 3.10., 8. sír: I. tábla 3.10), barna (19. sír: I. tábla 3.12-13., kétszeresen összetett: 5. sír: I. tábla 3.14), türkizkék és sötét türkizkék (egy és kétszeresen összetett) változatban (5. sír: I. tábla 3.15-3.18.) előkerülő lapított gömb alakú gyöngyök átmérője 0,9-0,5 cm, szélességük 0,60,3 cm között van. Furataik többnyire hengeres átnietszetűek, az összetetteké kónuszos, oldalaik bázisos levágásúak. Felületük az üveg 2-3. pusztulási fázisa miatt többnyire érdes, kopott, lukacsos, olykor fehéres bevonatú. Az okkersárga, sötét okkersárga, illetve a barnás és sötétbarnás felületű okkersárga változatúak az egész VII. században a gyöngyviselet alkotórészei voltak. A korszak első felében (PÁSZTOR 1995.72.), majd még a VII. század utolsó harmadában is a gyöngysorok közé fűzték őket (pl.: Budakalász-Duna-part 186. és 692. sír: Pásztor A.-Vida T. közöletlen feltárása). A barnás, sötétbarnás mázú, okkersárga daraboknál egyes füzérek esetében a borostyángyöngyök színét utánozhatták, ahogyan az például a Szegvár-oromdűlői 76l. sírban lelt nyakláncon is látható (Lőrinczy Gábor közöletlen ásatása, PÁSZTOR 1995.71./79.; 1.1.13, 1.18.) Gyűrűk: - Fehéres, ill. fényes felületű türkizkék, egyes és háromszorosan összetett gyűrű alakú gyöngyök (I. tábla 4.6-4.7.) a hasonló színű, egyes és kétszeresen összetett, általában bázis nélküli, lapított gömb alakú típusokkal (I. tábla 3-15-3.18.) együtt az 5. sír nyakláncát díszítették. E típusok a szarmata korban váltak közkedveltté (Vaday I.l.C típus: VADAY 1988/1989.312. Abb.20), s az avar kori nyakékeken kísérő szemekként sorakoznak a színes, rátétdíszes gyöngyök közé fűzve (pl. Szegvár-Oromdűlő 338. sír). - A barnás, sötétbarnás okkersárga (5. sír: I. tábla 4.1, 4.3, 18. sír: I. tábla 4.1-4.2, 4.4, 5. sír: I. tábla 4.3.), sötétbarna (18. sír: I. tábla 4.4.), türkizkék (egy és háromszorosan összetett) (5. sír: I. tábla 4.5-4.7.) példányok átmérője 0,6-0,5 cm, szélességük 0,1-0,3 cm között változik, furataik hengeres átnietszetűek, oldalaik bázisosan levágottak. Díszített, lapított gömb alakúak: - A sötét vörösesbarna alapszínű, fényes és enyhén lukacsos anyagú testen 4 lapos, világos okkersárga A Jósa András Múzeum Évkönyve 1997 191