A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 36. - 1994 (Nyíregyháza, 1995)

Helmut J. Windl: Egy kút(?) a késői vonaldíszes kultúra időszakából Schletzből (Alsó-Ausztria)

Helmut J. WINDL Literatur LENNEIS 1991. Lenneis, E.: Zu den ersten festen Wohnhäusern und Siedlungen im Osten Österreichs. MAG 121.1991.121. ff. TICHY 1972. Tichy, R.: XIII. Grabungssaison in Mohelnice. PK71.1972.17. ff. TRNKA 1991. Trnka, G.: Neolithische Befestigungen in Ostösterreich. MAG 121.1991.137. ff. WEINER 1992. Weiner, J.: Der älteste erhaltene Holzbau der Welt: Ein Brunnen der Linearbandkeramik aus Erkelenz-Kückhoven. Archäologie in Deutschland 1/1992.54. f. WINDL 1983. Windl, H.: FÖ 22.1983-232. A korábbi ásatások folytatásaként 1993-ban is végeztünk feltárásokat Asparn an der Zaya, illetve Schletz határában. A vonaldíszes kerámia kultúrájához tartozó telep délnyugati részén folyt a munka. Az eddigi feltárások során egy árok kibontását kezdtük el a korai vanaldíszes kerámia és a kottafejes kerámia közötti átmeneti időszakból, valamint napvilágra került több ház és a hozzájuk tartozó gödrök a kottafejes fázisból (LENNEIS 1991., WINDL 1990.), valamint egy kettős árokrendszer gödrökkel együtt a késői vonaldíszes fázis időszakából, amelyben már zselizi hatások is észlelhetők. Ez utóbbi árokrendszer rendeltetése kérdéses, mivel az egész rendszer bizonyíthatóan egyidejű (WINDL 1991.), ugyanakkor - az 1993-as ásatások alapján - az árkok több helyen vágják egymást. Az árkokat több helyen földsáncok szakítják meg. Ezeket részben utólag építették. Mindezek alapján az árokrendszer olyan kölönálló árkokból tevődik össze, amelyeket kialakításuk után hamarosan fel is töltöttek. Mivel az árkok fölött több ízben emberi vázat és vázrészeket találtunk, nem zárható ki, hogy az árokrendszer valamiféle különös temetkezőhely lehetett. Ennek megfelelően nem értelmezhető erődítményként, mint azt legutóbb Trnka gondolta (TRNKA 1991.) n WINDL 1984. Windl, H.: Die Linearkeramische Siedlung von Asparn/Zaya, NÖ. Veröffentlichungen des Verbandes. Österreichischer Gcschichtsivreine 25.1984.21. f. i- WINDL 1987. Windl, H.: FÖ 26.1987.197. WINDL 1989. Windl, H.: Grabungen in einem Siedlungsn areal der Linearbandkeramik in Asparn an der Zaya, BH Mistelbach, Niederösterreich. ZM2.1989.197.Í'. :- WINDL 1990. Windl, H.: Eine Siedlung der Linearis bandkeramik in Asparn an der Zaya. Mannt is >- 56.1990.81.ff. WINDL 1991. Windl, H.: FÖ 29.1991.187. WINDL 1992. Windl, H.: FÖ 30.1992. Helmut. J. WINDL Museum für Urgeschichte des Landes Niederösterreich A-2151 Asparn/Zaya Österreich is Az 1993-as ásatás során az árkon belül 14 m-re egy re. objektumot vágtunk át, amelyet jelenlegi ismereteink á- szerint kútnak határozhatunk meg. a. A humusz alatti löszben egy szabálytalan alakú, d- 260 cm átmérőjű elszíneződés látszott. Kb. 170 cm 2S mélyen lekerekített sarkú, 220x220 cm-es négyzetté p- szűkült. 460 cm mélyen az elszíneződésen belül )k sarkos, 120x120 cm-es négyzet rajzolódott ki: a fabél,), let nyoma. Ez 6 cm széles, egymás fölé helyezett a deszkákból készült. Az elszíneződés alsó részén, 75 ár cm mélyen felismerhetőek voltak a négyzet sarkaiba er leszúrt, kihegyezett cölöpök, amelyeket a jobb kitá2r masztás érdekében szúrtak mélyen a löszbe. Az akna 3r a felszíntől 200 cm-ig finom, 20 cm-es rétgekből állt. :n Alján házikerámia és állatcsontok, az egyes rétegek )k felváltva tartalmaztak emberi és állati csontokat. A d- vett pollenminták - fa- és gabonapollenek - végleges ól elemzése még folyamatban van. A leiszapolt betöltésin bői származó növényi maradványokat szintén vizsíri gálják még. Az akna legfelső rétege egységes betöliz tésű volt, s - többek között - a Sárka-típus leleteit tt. tartalmazta, s így megerősítette azon feltevésünket, it, hogy az objektum a kottafejes kerámia kései szakaszára keltezhető Egy kút(?) a késői vonaldíszes kultúra időszakából Schletzből (Alsó-Ausztria) Helmut J. WINDL 222 Jósa András Múzeum Évkönyve 1994