A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 36. - 1994 (Nyíregyháza, 1995)

Regenye Judit: A Sopot kultúra leletei Ajkáról

Judit REGÉNYE A Sopot kultúra leletei Ajkáról REGÉNYE Judit Olyan lelőhelyről van szó, amelynek környékén eddig neolitikus leletanyag nem vált ismertté. A késő bronzkor előtt a terület lényegében nem népesült be; eltekintve a lengyeli kultúra egy időszakától, amikor a közeli szentgáli Tűzköveshegy körül létesültek telepek. A lelőhelyet egyetlen - leletmentés során napvilágra került - gödör reprezentálja, melyből azonban jelentős mennyiségű kerámiát (1790 db), valamint egy kultikus edényt gyűjtöttünk. Ezt a leletanyagot ismertetem. Edénytípusok. 1. Bikónikus edény három változatban (éles törésvonallal, legömbölyített haséllel és mélyen ülő, lekerekített haséllel). 2. Széles szájú, profilált tál (szintén éles, illetve lekerekített törésvonallal). 3. Gömbös hasú tál rátett kis peremmel. 4. Behúzott peremű tál. 5. Talpas tál (tömör és csőtalppal, ez utóbbi alacsony). 6. ívelt, karcsú, kihajló peremű edény. 7. Egyenes peremű, nagyobb edény. 8. Hengeres falú kis pohár. 9. Kanál. 10. Kihajló peremű, tojásdad testű fazék. 11. Hengeres nyakú, gömbös hasú fazék. 12. Bikónikus fazék. 13- Hengeres felső, csonkakúpos alsó részű tál. A finomkerámia jelentős része (20%) festett, a durvakerámiának csak kis hányadát (18 db) díszítették így. A festés vörös, pusztán három esetben jelenik meg a sárga szín. A minta csak töredékeiben maradt meg: sávos festés a peremen, hason, függőleges sávok, H alakú minta, néha az egész edényt borító festés. A karcolás elhanyagolhatóan kevés, előfordul azonban bemélyített díszítés: benyomkodott ovális pontsor a törésvonalon és az alj szegélyén. A csípett dísz nem jellemző. Igen változatosak a bütykök, a lengyeli kultúra későbbi típusai közül sok megjelenik itt. A leletanyag teljesen azonos a Sopot kultúra másik Veszprém megyei lelőhelyének, Balácának az anyagával. Hasonló hozzá egy Zala várról közölt kisebb leletegyüttes. Ez utóbbit a földrajzi közelség miatt tartottam szükségesnek megemlíteni. Nem beszélhetünk tökéletes azonosságról Bicske esetében, mert a Veszprém megyei lelőhelyek anyagából hiányzik például a kannelurázás, bár kétségtelen, hogy ezek a lelőhelyek is a Sopot kultúra Dunántúlra érkező keleti ágához tartoznak. Az ajaki gödör anyagában egy, a vonaldíszes kerámia kultúrájának keszthelyi csoportjához tartozó töredék utal az előzményekre. Balácán ezzel szemben késő zselizi leletek fordultak elő. A Dunántúlnak ez a része változatos képet mutat a középső neolitikum végén. Nincs éles határvonal a vonaldíszes kerámia kultúrájának két csoportja között. Az ajaki gödör anyaga későinek számít a Sopot kultúrán belül. Nem mond ennek ellent a vonaldíszes töredék jelenléte, mert Becsehelyen a Sopot kultúra korai fázisával párhuzamosan tovább élt a vonaldíszes kerámia kultúrája. A késői datálást elsősorban néhány edényforma indokolja: a széles szájú tál, a behúzott peremű tál, a hengeres nyakú fazék és a bikónikus edények 3. változata, továbbá a festés gyakorisága. A nagyméretű, csak részben feltárt gödör (4 x 3,4 m) kevés, nagytestű állathoz tartozó állatcsontot és jelentős mennyiségű vörös festékanyagot is tartalmazott. Az előbbit főként a gödör alján, az utóbbit elszórtan az egész betöltésben gyűjtöttük. REGÉNYE Judit Laczkó Dezső Múzeum 8200 Veszprém, Erzsébet sétány 1. 208 Jósa András Múzeum Évkönyve 1994