A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 36. - 1994 (Nyíregyháza, 1995)

Juraj Pavúk: Adatok a legkorábbi vonaldíszes kerámia relatív időrendjéhez

Vassil NIKOLOV Megjegyzések a thrákiai neolitikum időrendjéhez Vassil NIKOLOV A legújabb kutatásoknak köszönhetően Veselinovo, Karanovo, Ezero és Kazanlak lelőhelyeken zárt középső neolitikus rétegek váltak ismertté. A hasonló bizonyítékok más településekről egyelőre még hiányoznak. Megállapítható, hogy a Karanovo III kultúra meglehetősen korlátozott területen és rövid ideig élt Északnyugat-Thrákiában. Hasonló a helyzet a Karanovo II-vel, amelyet a kora neolitikum második szakaszába sorolunk. Egyelőre csupán néhány településen fordult elő: Karanovo, Stara Zagora-Okrázna bolnica (körzeti kórház), és Ploska Mogila lelőhelyeken. Ezek jobbára ugyanazok a telepek, ahol a Kranovo II-III kultúra is elterjedt, tehát mindkettő Északnyugat-Thrákia területére lokalizálható. Két okból tartom előnyösnek a „Karanovo II kultúra" elnevezést. Egyrészt erősen behatárolt földrajzi és időrendi kiterjedése miatt, másrészt pedig azért, mert leletei a Karanovo I kultúrának egy variánsát alkotják. Thrákiában A Karanovo II kultúra települései egy helyen és egy időben léteztek azokkal a telepekkel, ahol továbbra is hasznalatban volt a festett kerámia (azaz a Karanovo I kultúra településeivel). Míg a Karanovo II csakis sötét, monokróm árut tartalmaz, formakincse igen közel áll a Karanovo I kultúra kerámiaformáihoz. Vagyis a Karanovo I településeken ugyanezek a formák fordulnak elő, azonban festett díszítéssel. Például a festett kerámiát használó Teli Azmak két olyan település Karanovo és Stara Zagora-Okrázna bolnica (körzeti kórház) - közötti területen található, amelyeken kizárólag monokróm kerámia fordult elő. A Karanovo II-III kultúra valószínűleg egyidejű a Thrákia más területein élt Karanovo I kultúra legvégével. Azonban a Karanovo III a kori neolitikum hagyományos, gömbölyded formái mellett már sok új edénytípust is tartalmaz, amelyek a késő neolitikum első felére válnak jellemzővé. A késő neolitikus Karanovo III kultúra először is nagyobb területet foglal el, mint a Karanovo I kultúra a kezdeti szakaszban. A késő neolitikum második felében olyan helyi jelenségek lépnek fel az edényművességben, amelyek Kalojanovec településén (szintén Északnyugat-Thrákia) figyelhető meg a leginkább. A feltevések szerint itt keresendő annak a különleges stílusnak a létrejötte, amely szinte egész Thrákiában elterjed és a kora rézkori Karanovo VMarica kultúra kerámiájának legfőbb jellegzetessége. Amint e rövid áttekintés is mutatja, Thrákia északnyugati része a neolitikum teljes időszakában a változások fő előidézője volt a kerámiaművességben, de Thrákia anyagi kultúrájának más területén is. E központ dinamikusan ellensúlyozta a Közép-Balkán konzervatív, lassabb fejlődését. Vassil NIKOLOV Archäologisches Institut unci Museum der Bulgarischen Akademie der Wissenschaften Saborna 2. BG-1000 Sofia 154 Jósa András Múzeum Évkönyve 1994