A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 36. - 1994 (Nyíregyháza, 1995)

Horváth Ferenc–Hertelendi Ede: Megjegyzések a Tisza-vidék korai és középső neolitikumának 14C alapú abszolút kronológiájához

Contribution to the 14C based absolute chronology Megjegyzések a Tisza-vidék korai és középső neolitikumának 14C alapú abszolút kronológiájához HORVÁTH Ferenc - HERTELENDI Ede A szerzők korábbi kutatásaikat folytatva (BENKŐHORVÁTH-HORVATINCIC-OBELIC 1989., HORVÁTH 1991., HERTELENDI-HORVÁTH 1992.) ezúttal a szóban forgó tájegység korai és középső neolitikumának abszolút kronológiai problémáit vizsgálják. Vizsgálódásuk időbeli felső határa a Vinca A időszak vége J. Chapman korhatározásához igazodva (CHAPMAN 1981.). Ezért nem elemzik azokat a koradatokat, amelyek - bár kora és középső neolitikus összefüggésekből kerültek elő - értékei fiatalabbak a Vinca A periódus felső határánál. A vizsgálódás módszere az egyes régészeti egységek 14C adatainak azonos eljárással történő kalibrációjából indul ki. Majd a szerzők részletesen megvizsgálják, hogy mennyiben felelnek meg az egyes koradatok a korhatározott régészeti egység régészeti meghatározásának. Ezt követően a kalibrált adatokat régészeti egységek (kultúrák, csoportok) szerinti csoportokba sorolva ábrázolják a koordinátarendszer Y tengelyén. A kapott eredmény szerint a korai és a középső neolit régészeti egységek között a hagyományos régészeti tipológián alapuló kronológiához viszonyítva jelentős eltérések mutatkoznak. Legszembeötlőbb az egyes régészeti egységek különböző mértékű időbeli átfedése, mely a hagyományos horizontális kronológia idejétmúlt szabályai szerint egymást követően helyezkedtek el a kronológiai skálán, így e tekintetben csaknem ugyanarra az eredményre jutottak, mint korábban a nem kalibrált 14C koradatok vizsgálata alapján (HORVÁTH 1991., HERTELENDI-HORVÁTH 1992.). A kalibrált adatok régészeti egységektől független csoportosulására támaszkodva a korai neolitikum kezdetétől a Vinca A időszak végéig a rendelkezésre álló - bár korántsem teljes 14C adatok hét időrendi tömbben való csoportosulását figyelték meg. Az egyes régészeti kultúrák életének abszolút időben kifejezett időtartamát az adott egység legkorábbi és legkésőbbi adatcsoportosulásának középértékében határozzák meg. A csoportosulások középértékeinek összefüggéseit vizsgálva állítják fel az időszak új időrendjét, amelyet egybevetnek a nagyobb régészeti egységek (Karanovo, Starcevo, Vinca) egyes periódusainak legkorábbi és legkésőbbi koradataival (X tengely). Ezt követően részletesen vizsgálják a hagyományos időrendhez képest eltérő eredményeket, kitérve a régészeti egységek újraértékelésére is. Javasolt időrendi szemléletük kialakításában azokra az adatokra építenek, melyek régészeti meghatározása összhangban van a 14C adatokkal, vagy az adott lelőhelyen előkerült régészeti leletanyag alapján a korrekció elvégezhető. A Dél-Alföld Vinca A időszakkal párhuzamos régészeti egységeinek vizsgálatánál nyomatékkal támaszkodnak az AVK-Vinca összefüggéseket mutató legutóbb kimutatott Tére-parti csoport időrendi tanulságaira is (HORVÁTH 1994.). HORVÁTH Ferenc Móra Ferenc Múzeum 6720 Szeged, Pf. 474. HERTELENDI Ede MTA Atommagkutató Intézet 4001 Debrecen, Pf.51. Jósa András Múzeum Évkönyve 1994 121