A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Erdész Sándor: A magyar Faust-mondák típusai (lektorálta: Kotics József)

A magyar Faust-mondák típusai ERDÉSZ SÁNDOR A középkorban a fekete mágiáról, varázslatokról, szemfényvesztő bűvészmutatványokról különféle történetek keringtek, melyek Németországban doktor Faust (1540 körüli halála után) nevéhez kapcsolódtak. Népkönyvekkel (ponyvákkal) árasztották el a mágiára, titkokra szomjas olvasókat. A fausti ördöngös, vérszerződéses történetek irodalmi feldolgozását Marlowe és Klinger után Goethe végezte el; az Urfaust 1775-ben, a Faust 1882-ben jelent meg. A Faust-mondák a XVIII. század végén Magyarországon is elterjedtek, elsősorban a nyugat-európai egyetemeken tanuló, majd hazatérő protestáns diákok által. A fausti történetek nálunk Hatvani István (1718-1786) debreceni teológiai professzor személyéhez kapcsolódtak. Hatvani tetteiről az első, 13 történetet összefoglaló kéziratos gyűjtemény 1796-ban készült, s ez másolatokban terjedt tovább. A „Töredékek..." című gyűjtemény első ízben magyarul (SZILÁGYI 1872.), majd németül jelent meg (HEINRICH 1886.). hatvani, a magyar Faust" irodalmi feldolgozások által igen népszerűvé vált (JÓKAI 1871.). Mindezek után Imre Lajos volt, aki a Hatvani mondakör létezéséről, anyagáról elsőként készített tanulmányt (IMRE 1893.) Az újabb kutatások derítették ki azt, hogy a „Töredékek" összeállítója Bányai József „keresztyén kálvinista deák" volt (BÁN-JULOW 1964. 47., 233.). Kazinczy Sámuel a „Töredékek"-et 1826-ban másolta le; sajnos ezt a legutóbbi időkig is eredeti műnek tekintették. Mivel Bán és Julow az eredeti „Töredékek" szövegét valóban teljes terjedelemben közli, dolgozatunkban erre, s nem a rövidített (SOLYMOSSY 1943. 203-207.), illetve egyéb átdolgozott másolatokra hivatkozunk. A „második magyar Faust" Kolumbán József erdélyi unitárius pap volt (DÖMÖTÖR 1929.), akit újabb „varázslómesterek" követtek: „Kisebb helyi jelentőségű varázslómesterekről máshol is maradtak hazai földön emlékezések" (SOLYMOSSY 1943. 207.). A „magyar Faust-mondák" terminus a néprajztudományban csak a 60-as években kezd tért hódítani. Első ízben Ortutay Gyula írt a magyar Faustmondák kialakulásáról. Számunkra lényeges megállapítása az, hogy a Hatvani-mondakörbe csupán a „Töredékek" és azok variánsai sorolhatók, 91