A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Papp Mária: A tiszabecsi Tisza mederből kiemelt „csónakfa” xylotómiai vizsgálata (lektorálta: Nagy Miklós)

A tiszabecsi Tisza mederből kiemelet „csónakfa" xylotómiai vizsgálata PAPP MÁRIA A Tisza medréből kiemelt fosszilizálódott hatalmas fatest több kérdést vet fel több szakember számára. Használták-e? Ha igen, mire? Hogyan került a Tiszába? Hogyan konzerválódott? Milyen korú, milyen fafaj a kérdéses lelet? Több kérdés együttes megválaszolása vezethet a lelet komplex értékeléséhez. Jelen dolgozat a lelet egy darabjának xylotómiai vizsgálatáról számol be. Ezzel kíván hozzájárulni a fenti célhoz. Módszer A lelet rendelkezésünkre bocsájtott darabját és az ebből készített metszeteket mikroszkóppal tanulmányoztuk. Metszetkészítéshez az erősen kovásodott anyagot vágógéppel hasítottuk, majd kanadabalzsamban rögzítve csiszolóporral dörzsöltük a kívánt vékonyságig. Ilyen módon sikerült egy keresztmetszetet és egy radiális hosszmetszetet készítenünk. A metszetek készítéséért Sümegi Pálnak, a Kossuth L. Tudományegyetem tanársegédjének tartozunk köszönettel. Értékelés A faanyagon preparáló mikroszkóp alatt, de szabad szemmel is jól látható, hogy gyűrűs likacsú fa. Lazább szövetrészek, vagyis tág edényekkel jellemezhető korai pászták váltakoznak a kései paszta sűrűbb szövetével. A tengelyre merőleges törési felszínt és a keresztmetszetet vizsgálva szembetűnik az éles évgyűrűs struktúra, amely a gyűrűs likacsú fákra jellemző. Széles, 20-30 sejtsoros bélsugarak láthatók, de a fénymikoroszkópos metszeten sok-sok egysejtsoros bélsugár is, többségük kerülgeti a hatalmas tracheákat. A 87