A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Bartha Dénes: A Nyírség gombavilágának kutatói. A mikológiai kutatások egy évszázada (1842–1943) (lektorálta: Oroszi Sándor)

ban az első gombatársulástani elemzések is az ő nevéhez fűződnek. Bátran állíthatjuk, hogy Ubrizsy Gábor a Nyírség gombavilágának megismerésében oly fontos és hatalmas munkát végzett, mint Soó Rezső a Nyírség növényvilágának megismerésénél. Nem feledkezhetünk meg azokról a kutatókról sem, kik kedvtelésből vizsgálódtak tájegységünkön, rendszerint lakóhelyük közvetlen környékén. Adataikat önállóan általában nem publikálták, Ubrizsy összefoglaló műveibe beépítve találjuk azokat. így ki kell emelnünk Tamássy Gézát, Hajdú megye tisztiorvosát, ki a Debrecen környéki területekről, Szalóky Róbert főorvost, ki Józsa, Boda, Hajdúhadház környékéről közölt megbízható adatokat, l-l adattal gazdagította az enumerációt Igmándy József hajdúnánási gimnáziumi tanár (27.), Szlabóczky Imre nyíregyházi főgimnáziumi tanár és Kovács János debreceni ev. ref. főiskolai tanár is. Önzetlen segítséget kapott még Ubrizsy Felfóldy Lajos és Bérezi László (4.) kollégájától. Alig egy évtized alatt a nyírségi gombafajok száma kettő és félszeresére emelkedett (1. táblázat), s ezzel hazánk közepesen kutatott vidékévé lépett elő. Területi bontásban Debrecen és környéke, illetve Nyíregyháza és környéke a legalaposabban feltárt vidék, ami annak köszönhető, hogy a mikológusok zöme ehhez a két városhoz kötődött munkahelye vagy lakhelye kapcsán (1. kép). Szép számú adatot közöltek még Királytelek (Nyírtelek) és Bátorliget környékéről is. Sajnos a Nyírség többi pontján még nagyon sok fehér folt található, melyek valószínűleg meglepetéseket is rejtegetnek. A tudomány számára négy új taxont írtak le e száz év kutatói területünkről, nevezetesen a pöfetegfélékhez (Gasteromycetes) tartozó Disciseda debreceniensis HAZSL., Secotium szabolcsiense HAZSL., Scleroderma verrucosum (VAILL.) PERS. var. szabolcsense UBRIZSY, Scleroderma nyírségense UBRI-ZSY taxonokat. Jóllehet az újabb nomenklatúrái és szisztematikai felfogások megkérdőjelezik ezek önállóságát, e taxonok locus classicusa mindezek ellenére a Nyírség marad. A II. világháború miatt mind a florisztikai-cönológiai, mind a mikológiái kutatások megszakadtak e területen. Míg a természetvédelmi törekvések fellendülésének köszönhetően az előbbi tudományág képviselői az utóbbi évtizedekben ismét vallatóra fogták a Nyírséget, s számos új adatot szolgáltattak, addig a mikológiái kutatások csipkerózsika álmukat alusszák. Remélhetően nem tart soká, s újra megindulhat a Nyírség gombavilágának intenzív feltárása. Az eltelt majdnem fél évszázad mulasztása azonban súlyos örökség marad. 328