A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

István Páll: Gesellschaftsskizze einer Siedlergemeinde im einzugsgebiet Szabolcs bis zum I. Weltkrieg (Die Gesellschaftsstruktur von Újléta aufgrund des Quellenmaterials der Kirchengemeinde) (fordított Bartus Imréné)

Konthy főparancsonk azt is elérte, hogy a város 1903-tól az évi állandó segélyt igen jelentősen: 14.000 koronára emelje. Igaz, hogy ebből kellett fedezni az egyleti kiadásokat, a toronyőrök és a 12 fizetéses tűzoltó illetményét is, de így e gy kézben volt minden nyíregyházi tűzoltó. A fizetéses tűzoltók számának felemelését a századvégi nagy építkezések után a területében jelentősen megnövekedett város tűzbiztonsága követelte meg. A tűzoltóság természetesen nemcsak az elemi csapások elhárításában vett tevékenyen részt, hanem a városi ünnepek fényéhez is hozzájárult. 1904 augusztus 19-én teljes díszben, zászlóval fogadták a római katolikus templom felszentelésére érkezett Samassa József bíboros, egri érseket, másnap pedig a templomszentelőnél a rendőrséggel együtt biztosították a rendet és a nyugal­mat. E nemes gesztusért az érsek 300 koronát adományozott az egyesületnek, melyből Konthy Gyula egy szép ezüstserleget készíttetett, fedelén a Hungária szoborral. 7 A nyíregyházi önkéntesek egyik legsikeresebb esztendeje az 1905-ös volt. Ez év augusztusában Szegeden rendezték a Magyar Országos Tűzoltó Szövet­ség XVI. kongresszusát és versenyét, egybekapcsolva a szegedi ÖTE zászló­szentelési ünnepségével. A kongresszuson és versenyen a nyíregyháziak is részt kívántak venni, s a szükséges 1000 koronát rövid úton elő is teremtették. A versenycsapat július elejétől Antal János alparancsnok irányításával nap mint nap gyakorolta a kitűzött versenyfeladatokat, s elutazásuk előtt ezeket a város közönségének is bemutatták. A kongresszus és a verseny 1905 augusztus 12. és 15. között zajlott le. A 35 tagú nyíregyházi csapat Konthy Gyula parancsnok és Antal János alparancsnok vezetése alatt utazott Szegedre. A versenyeket augusztus 14-én tartották, az alábbi városok egyesületeinek rész­vételével: Székesfehérvár, Detta, Zenta, Battonya, Nagylak, Futak, Nyíregy­háza, Szőreg, Törökszentmiklós, Eger, Törökkanizsa. A versenyek fecskendő­iskolagyakorlatokkal kezdődtek, majd a gyorsszerelési, létraszerelési és az egyéni versenyek következtek, végül taktikai feladatokat oldottak meg a csapa­tok. Az eredményt a másnapi nagygyűlésen hirdette ki gr. Széchenyi Viktor országos elnök. Az egymás után következő versenyszámokban mind a zsűri, mind a közönség egyre nagyobb érdeklődéssel figyelte az eddig szinte teljesen ismeretlen nyíregyházi csapat szereplését. A III. sorozatban, a négykerekű bil­lenő fecskendő szerelésében a kimagasló teljesítményért a zsűri az 1. díjat, Szeged város díját, egy kb. 10 kg súlyú ezüstözött Szent Flórián szobrot a nyír­egyháziaknak ítélte. A másnapi eredményhirdetésen aztán az is kiderült, hogy „... az összes versenyekben elért legsikeresebb eredmény, szabályszerű munkásság és kiváló ügyességért az országos tűzoltó szövetség nagydíját, egy kürt alakú értékes ezüst kelyhet ..." is a nyíregyháziak nyerték el. 8 E fényes eredménnyel egycsapásra az ország legelső tűzoltó egyletei közé emelkedett a nyíregyházi ÖTE. A győztes csapatot hazatérte után a város 7 Nyírvidék, 1904. aug. 28. 35. sz. 8 SzSzBmLt. V.B.181. Közgy. jkv.: 1905. aug. 18. 240/1905. 257

Next

/
Thumbnails
Contents