A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

István Páll: Gesellschaftsskizze einer Siedlergemeinde im einzugsgebiet Szabolcs bis zum I. Weltkrieg (Die Gesellschaftsstruktur von Újléta aufgrund des Quellenmaterials der Kirchengemeinde) (fordított Bartus Imréné)

részletekben fizette ki a város, alkalmanként csak felszólításra. Sowinski többször is írt ebben az ügyben a polgármesternek, néha már bírósággal fenyegetőzött, de a teljes összeg kifizetésére csak júliusban került sor. Ajóhírű órásmeser utolsó levelében végül tisztelettel bocsánatot kért a polgármestertől „azért, mert olyan gyakran írtam követelésem ügyében, de méltóságodban volt bizalmam s tudtam, hogy bajomon csak méltóságod tud segíteni." Bizonyára elnyerte Bencs Kálmán „bocsánatát", mert a polgármester 1928 december 7-én elismerő levelet küldött a cégnek: „Nyíregyháza város hatósága részéről kívánságára szívesen igazolom, hogy a nyíregyházi ág.h.ev. templom tornyába Ön az 1927. év folyamán zenélő szerkezettel ellátott városi toronyórát készített. Ez a toronyóra minden tekintetben kifogástalan, pontosan jár, kézzel készített kiváló óraszerkezete van, amelyet a készítés ideje óta javítani egyszer sem kellett. Az órának öt világító számlapja van. Az óraszerkezethez kapcsolt harangjáték-szerkezet illetve kalapácsrendszer is teljesen kifogástalanul működik." Az óraszerkezet és harangjáték apróbb javításokkal 1968-ig működött. Ekkor került sor nagyobb arányú felújításra. A felújítást természetesen a tulajdonos, vagyis a város végeztette. Az óraszerkezet javításakor talán ideológiai megfontolásból az is felmerült, hogy a harangjáték dallamait megváltoztatják. Az evangélikus egyház képviselői a változtatás ellen erélyesen tiltakoztak. Megyer Lajos igazgató lelkész és Balczár István egyházfelügyelő levélben kérték a Hazafias Népfront Megyei Bizottságát, járjon közbe, hogy a felújított szerkezet továbbra is a régi dallamokat játszhassa! alulírottak, mint a nyíregyházi evangélikus egyházközség elnöksége azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk a Hazafias Népfront Mélyen Tisztelt Bizottságához..., hogy az evangélikus templomunk tornyán elhelyezett és Nyíregyháza város közönségének tulajdonát képező harangjáték helyreállítása... alkalmából, a harangjáték dallamának megállapításakor szíveskedjenek tekintetbe venni, illetve meghallgatni a város ősi lakosainak, a szlovák eredetű, de jó magyarrá lett „tirpákokénak a harangjáték számára helyet adó templom 2000 lelkes népének kívánságát és kérését. Amikor Nyíregyháza város 1927-ben, külföldi mintára a harangjátékot beszerezte és azt az evangélikus templom tornyába elhelyezte, nemcsak a legmegfelelőbb helyet találta meg ezzel idegenforgalmi szempontból is, hanem értékelte és becsülte a város fejlesztésében és életében olyan komoly és döntő szerepet játszó tirpákság szolgálatát és munkáját, ugyanakkor természetesnek tartotta, hogy az evangélikus templom tornyában elhelyezett harangok az evangélikus egyház által kért korái-dallamokat játszanak. Ezek a dallamok azután összenőttek az emberekkel, szinte azt is mondhatnánk, hogy úgy lettek a harangok összeválogatva, hogy ezeket a dallamokat adják ki, illetve szólaltassák meg, s azok megváltoztatása tudomásunk szerint nehéz, szinte lehetetlen — igen nehéz visszhangot váltanánk ki a város érdekét és annak fejlődését mindenkor szem előtt tartó népünk szívéből. Ezekre a szempontokra vló tekintettel az lenne a tiszteletteljes kívánságunk és kérésünk, hogy a dallam megállapítására szervezzenek egy bizottságot, amelyben egyházunk képviselete is helyet találna és ez a bizottság mérlegelje és tegye komoly vizsgálat tárgyává evangélikus egyházunk kérését."

11 11 Sz.Sz.BMLt. XXVTI. 204, 12/a 233