A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Páll István: Egy szabolcsi kirajzású telepsközség társadalomrajza az I. világháborúig (Újléta társadalma az egyházközösségi forrásanyag alapján) (lektorálta: Dankó Imre)

tosan a 6 éven aluli gyermekek számát, azért csak megközelítő adatot adhatunk.) Ezeket az arányokat érdemes összevetni az országos átlagokkal is: az írástudatlanság 1869-ben 50,9 % és — míg 1870-1880 között az írni-olvasni tudás növekedése csupán 3 %-os — 1890-1910 között már 15,5 %. 1910-ben az ország 6 éven felüli lakosságának 68,7 %-a ír-olvas (BALOGH 1972. 523.,536.); Ujlétán 76,2 %-os az arány. A tanköteles gyermekek száma a presbiteri jegyzőkönyvek és a népszámlálási adatok alapján a következő (11. táblázat) (M.Stat.Közl. Új sor. l.k. 16. és 42.k. 294.). 11. táblázat: A tanköteles gyerekek száma 1881 1885 1891 1900 1910 45 104 127 130 133 Ezek az adatok csupán azt jelzik, hogy mennyi volt az 1868. évi törvény 49. §-a által az iskolába járásra' kötelezett 6-12 éves gyermekek száma, nem pedig azt, hogy hány járt ténylegesen iskolába. Van egy 1881-ben készült kimutatás, amely az utóbbira ad feleletet

187

. 12. táblázat: Tanköteles és iskolába nem járó gyerekek iskolaköteles iskolába nem járt fiú lány összesen fiú lány 25 20 45 | 3 8 (Kritikával kell azonban fogadnunk ezt az adatot is, mert nem tudni, hogy a kimutatás milyen céllal készült, és a 75,6 %-os arány — tehát hogy az iskolaköteles gyermekek ilyen arányban jártak volna iskolába — nem tűnik reálisnak. Valószínű, hogy még ennek ellenére is jobb volt az arány, mint a szomszédos megyékben -Békés, Szabolcs, Hajdúkerület stb. -, ahol 1872-ben a gyermekeknek több mint fele nem járt iskolába (BALOGH 1972. 534.).) Hogy nem volt ennyire kedvező a helyzet, arra mutatnak azok a jegyzőkönyvi bejegyzések, melyek szerint a presbitériumot állandóan foglalkoztatta a gyerekek iskolai mulasztása. Többször le kellett szögezniük, hogy aki nem „elme- vagy testi hibás", járjon rendszeresen iskolába; még akkor is be kell fejeznie az iskolát, ha tanév közben tölti be a 12. életévét stb.

188 A mulasztások fokozottan jelentkeztek a mezőgazdasági munkák idején: 1880-ban „miután iskolánkat a beállott dolog idő miatt nagyon hanyagul látogatják a növendékek s okulva más egyházaknál szokásba levő rendszeren (a tanító — P.I.) a gyerme187 Presb. jkv. 1881.

1. k. 154. 188 Presb. jkv. 1886. jan. 10. és 1901. febr. 17. 211