A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)
Páll István: Egy szabolcsi kirajzású telepsközség társadalomrajza az I. világháborúig (Újléta társadalma az egyházközösségi forrásanyag alapján) (lektorálta: Dankó Imre)
Az újlétai presbitériumról 1872-ben hallunk először, de valószínűnek tartom, hogy már a község alapításának évében, 1865-ben létrejött, mivel az első egyházgondnok ettől az évtől látta el hivatalát. Presbiterválasztásról első ízben 1875-ből van adatunk; ekkor még három évenként választottak presbitereket. A lelkész a választás előtt a templomban két ízben kihirdette a közelgő eseményt, amelyen az egyház minden párbért fizető férfi tagja részt vehetett. A vasárnap délutáni istentisztelet után tartott egyházgyűlésen titkos szavazással választották meg a 6 presbiteri, akiket azon nyomban fel is eskettek. (A bejegyzés szerint addig 8 presbiter volt. 20 ) Még 1878-ban is csak a párbért fizető férfiak választhatták szavazattöbbséggel a „törvényesen kifogástalan életű" egyháztagokat presbiterekké 21 , de 1883-ban már a zsinati törvényeknek megfelelően „minden önálló és egyházi adót fizető férfi és nő" jelenlétét kérték az egyházi elöljárók választásán. Itt kívánságuk szerint dönthettek: titkos szavazás legyen-e, vagy pedig egy kijelölt bizottság által összeállított húsz fős lista alapján szavazhattak a 12 presbiterre. Az utóbbi mellett maradtak és a megválasztottak rögtön letették az esküt 22 . 1886-ban új törvények szerint történt a presbiteri tisztség megújítása: a 12 presbiter közül 3 évenként három presbiternek ki kellett lépnie. A fekete golyót vagy kockát húzó presbiterek azonban újraválaszthatók voltak, mint ahogy ez — egy kivételével — meg is történt 1886-ban. 23 E törvény szerint választottak 1890 december 28-án is. A presbiterek számát 1902-ben 12-ről 14-re emelték, mivel az egyházközség tagjainak száma növekedett 24 . A választásoknál visszaélések is történhettek; mutatja ezt az is, hogy 1901-ben Kunkli Márton óvást emelt az esperesnél a presbiterválasztás ellen. A presbitérium válasza erre mindössze annyi volt: joga van hozzá. 25 Ezek után vizsgáljuk meg, kiket választottak presbiterekké. A balmazújvárosiak közül választott presbiterek nemzetiségi megoszlását az első fejezetben már tárgyaltuk. A vagyoni helyzet tekintetében csak az 1888-as évet megelőző és követő néhány esztendőt vehetjük figyelembe, mert az egyetlen birtokrészleti jegyzőkönyv ebből az évből áll rendelkezésünkre. 26 A presbitérium összetétele 1883-1894 között többnyire állandó; a presbiterválasztásokon majdnem mindig ugyanazokat a személyeket választották újjá. Vagyoni helyzetüket tekintve a jtöbbségnek 15 holdnál több földje volt, a községi viszonyok között ez a legmódosabb gazdákat jelenti. Mindig volt 3-4 8 holdas gazda is, és egy 4 holdas, aki azelőtt egyházi gondnokként tevékenykedett. 1883-ban feljegyezték a bizottság által kijelölt 20 nevet. Ebből teljes 20 Presb. jkv. 1875. jún. 27. 21 Presb. jkv. 1878. ápr. 28. 22 Presb. jkv. 1883. jan. 1. 23 Presb. jkv. 1886. jan. 10. 24 Presb. jkv. 1902. jan. 5. 25 Presb. jkv. 1901. jan. 19. 26 HBML. VI. 127/af 2. Birtokrészleti jegyzőkönyv 1888. 183
