A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Páll István: Egy szabolcsi kirajzású telepsközség társadalomrajza az I. világháborúig (Újléta társadalma az egyházközösségi forrásanyag alapján) (lektorálta: Dankó Imre)

az egyházi halotti anyakönyvbe 26, az államiba 25 halálesetet jegyeztek be; 1898-ban 36:33 az arány. A különbségek miatt következő vizsgálatainkban 1896-tól a teljesebb állami anyakönyveket használtuk fel. Az Újlétán vezetett egyházi anyakönyvek jól tagoltak: lapjaik nyomdában készültek. A baj csak az, hogy nem minden rovatot töltöttek ki. A születési helyet legtöbb esetben beírták (nem így a nagylétai anyakönyvekben), de a foglalkozásokkal kapcsolatos bejegyzések eléggé hiányosak. A ^megjegyzések" rovat sok, számunkra hasznosítható információt tartalmaz: ide jegyezték be, ha az illető valamelyik szekta tagja volt, válások esetén azok dátumát; különleges események is bekerülhettek ebbe a rovatba, így 1918-ban egy villámcsapásokban bővelkedő vihar okozta károk, halálozások leírása is.

14 A halotti anyakönyvek „a halál oka" rovatába írt bejegyzések sokszor rávilágítanak az esetleges járványokra, de legtöbbször semmitmondóak. 1895-ben valamennyi egyházi anyakönyvben a következő beírást olvashatjuk: ^Jelen... anyakönyv az 1894dik 33 t czikk életbeléptetése folytán, a tiszántúli ev. ref. egyházkerület 1895 sept. 25-én kelt határozata alapján, mint államilag érvényes közök írat, mainappal berekesztetik. Új Létán 1895 September 30. Lénárt Péter mh ev. ref. lelkész." Vizsgálatomban felhasználtam még a balmazújvárosi német és magyar ref. egyházak anyakönyveit is, amelyekből adatokat kaptam az Újlétára költözöttek számáról, de a nem kisszámú visszaköltözésekről is. Ezeket az anyakönyveket 1895-ig volt módomban megvizsgálni. A következőkben az 1865-1914. évek közötti időszakban vizsgálom Újléta lakosságát. Felhívom a figyelmet arra, hogy az anyakönyvek már említett pontatlanságai miatt a számadatok abszolút értéke nem teljesen pontos, a valóságban annál csak több lehet; a számarányok azonban közelítenek a valósághoz, attól legfeljebb egy-két százados eltérés valószínű. Vizsgálatom során módszertani szempontból Moess Alfréd „Velem népessége 1711-1895" című tanulmányát használtam fel (MOESS 1972. 277-286., 420-432.). A születéseket és halálozásokat ötéves periódusokra bontva táblázatban foglaltam össze. Ebben közlöm az abszolút számokat, majd az egy évre eső születések és halálozások számát: 14 Halotti anyakönyv (a továbbiakban: Hal. akv.) 1918. júl. 19. 172