A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Páll István: Egy szabolcsi kirajzású telepsközség társadalomrajza az I. világháborúig (Újléta társadalma az egyházközösségi forrásanyag alapján) (lektorálta: Dankó Imre)

Csirkés Hűse Pinczés Szeifert Csobán Juhász Pokrócz Szencsák Éder Kerekes Rendl(i) Tányér Fehér Kolmann Rózsa Vágner Gém Kovács Schilling A volt balmazújvárosi magyar ref. egyházközséghez tartozó, Újlétára költözött magyar családok neve a következő: Bereczki Józsa Magyar Szilágyi Berzéki Karádi Nagy Szűcs Bojtor Kis(s) Németi Tar Csige Sz. Kis(s) Oláh I. Tóth Dobi T. Kis(s) Paglóczi S.Tóth Eszenyi Kertész Pataki Sz. Tóth Győrfi Koroknai Posta Uj(j) Halasi Lakatos Rőt(h) Veres Harangi Löki S(o)ós Vékony Zsebők Különbségek mutatkoznak a magyar és német lakosság vagyoni helyzetében is. 1888-ból áll rendelkezésünkre egy birtokösszeírás

11

, melynek alapján a Balmazújvárosról Újlétára költözött német és magyar családok megoszlását táblázatba foglaltam (1. táblázat). 1. táblázat: Balmazújvárosi eredetű németek és magyarok birtokviszonya Újlétán (1888) német magyar 0 — 5 holddal rendelkezők 5 — 10 holddal rendelkezők 10 — 20 holddal rendelkezők 20 — 30 holddal rendelkezők összesen: 12 20 16 10 10 5 3 1 41 36 Az adatokból látható, hogy a német családokra inkább a középparaszti szint a jellemző, míg a magyaroknál a 0—5 holdasok voltak a legnagyobb számban. A családfők vagyoni helyzetüknek megfelelően kerültek be a községi közigazgatásba: az esketési anyakönyvben 1873-tól 1879-ig találunk néhány, az esküdtekre vonatkozó adatot. A 7 név közül 5 német és 2 magyar. A községi bírók névsorát az anyakönyvek és a presbiteri jegyzőkönyvek alapján 1867-től 1900-ig tudjuk összeállítani.

12 Itt az arány teljes egészében a vagyonosabb 11 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (a továbbiakban: HBML) VI.127/af 2. Birtokrészleti jegyzőkönyv 1888. 12 A községi bírók névsora 1867-tól 1900-ig a következő (az évszámok bírói hivataluk első és 161