A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)
Páll István: Egy szabolcsi kirajzású telepsközség társadalomrajza az I. világháborúig (Újléta társadalma az egyházközösségi forrásanyag alapján) (lektorálta: Dankó Imre)
Az anyakönyvekben összesen 438 balmazújvárosi születésű, Újlétára költözött személy nevét találjuk, közülük 257 a férfi és 181 a nő. Mivel az Újlétára költözött balmazújvárosiak nagyobb része német volt, vizsgálódásomban részletesebben kell szólnom róluk. A németek Balmazújvároson a XVIII. század második felében telepedtek le, több család már más magyarországi területről érkezett oda (LENGYEL 1936. 4-5.). Eredetükre vonatkozó adatokat Varga Antal\köz^l a német ref. egyház jegyzőkönyveire hivatkozva (VARGA 1958.270.). Nevükét az anyakönyvekbe 1840-től magyarul is beírták, így fordulhat elő, hogy sok magyarnak tűnő név német családot jelöl. 8 A németek már a XIX. század közepére szinte teljesen elmagyarosodtak, mint erre Fényes Elek is rámutat. Ugyanő írja, hogy Balmazújváros ^elosztatik Magyar és Német Újvárosra" (FÉNYES 1839. 230.), ami arra utal, hogy a községben külön tömböt alkottak. Ez a különállás az újlétai utca elnevezésekben is megmutatkozik: 1874-ből van írásos adatunk arra, hogy a település egyik utcája a Német utca nevet viseli 9 (1961-ig maradt meg ez a név), míg a Magyar utca ma is ilyen néven létezik (erre első írásos adatunk 1901-ből való, előtte Közép sor néven szerepelt egy bejegyzésben 10 ). A balmazújvárosi eredetű családok községbeli eloszlását a 2. képen láthatjuk. Ebből valószínűnek látszik, hogy először a Német utca és a Magyar utca északi részét, valamint a Földesi sort ülték meg a balmazújvárosiak, mivel ez a három utca a legsűrűbben lakott. A Német utcán 1888-ban 26 Balmazújvárosból betelepült család lakott, közülük 19 a német családnevű. A Magyar utcán ugyanebben az évben 25 balmazújvárosi család közül 17 volt a magyar. Balmazújvárosiak elszórtan a többi utcában is találhatók; ezek a később érkezett családok, illetve a házasságot kötött fiatal családok lakóházai lehetnek. Az 1880-as népszámláláskor még 31-en vallották magukat németnek a községben (ez a Székelyhídi járásban lakó németek 12,4 %-át jelenti) (KNAGY 1886. 97.), de a későbbi népszámlálások már tiszta magyar lakosságról tesznek említést; sőt az 1938-ban megjelent Bihar megyei monográfia szerint a község „Balmazújvárosi ref. vallású magyar telepesek által" keletkezett (NADANYI 1938. 514.)! Az anyakönyvekből a következő Újlétán lakó német családok neve mutatható ki (ide értve a balmazújvárosi német ref. egyházközséghez tartozó összes családfő nevét): Alföldi Görög Kunkli Szabó Árva Hartman H. Kunkli Szakács Balog Hegedűs Loiter Szarvas Buglyó Holb(a) Molnár R. Szarvas 8 VARGA Antal a balmazújvárosi német ref. egyház jegyzőkönyvének bejegyzésére hivatkozva közli az eredeti és a magyarosított neveket. Közülük a következő családnevek mutathatók ki Újlétán is: Lajter (Leiter), Szarvas (Hirsch), Szajfert (Seifert), Silling (Schilling), Kunkli (Kunckl), Görög (Kramer), Prém (Prehm), Buglyó (Buckyo), Pokróc (Teppich), Rózsa (Rosinger), Gém (Khem), Tányér (Teller). 9 Presb.jkv. 1874. júl 5. 10 Presb. jkv. 1901. nov. 10. és 1874. júl. 5. 159
