A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Dám László: Földbe mélyített lakóépítmények az Alföld népi építészetében (lektorálta: Cseri Miklós)

9. kép Földház alaprajza és berendezésének vázlata (Nyíregyháza-Királytelek, KISS L. nyomán) Abb. 9. Grundriß eines Erdhauses und Skizze seiner Einrichtung (Nyíregyháza-Királytelek, nach L. KISS) nikára van adatunk, amelyek általában a magyar Alföld építészeti gyakorlatát jellemzik. A favázas faltechnikák közül elsősorban a sövény- és nádfalat, a karóval szilárdított sárfalat alkalmazták, de gyakori volt a fecskerakás-, a hant-, a vert- és a vályogfal építése is. Mint azt már említettük, a gödörházak néhány esetben már födémszerkezettel, padlással is rendelkeztek. Ez az építészeti elem elsősorban olyan lakóházaknál fordul elő, amelyek felépítése azonos a földfelszín feletti házakéval. Megkülönböztető jegyük csupán a padlószint csekély mértékű süllyesztése. A lepadlásoltság mértékének elterjedését — a hézagos adatközlések miatt — pontosan nem ismerjük (BAKÓ 1973. 256-258., KISS 1936. 81.). Ez a háztípus is döntő mértékben szelemenes tetőszerkezettel készült. Az ágasfás-szelemenes szerkezet mellett azonban itt már az ollólábas tetőszerkezet is előfordult. A tetőfedés anyaga a legtöbb esetben nád, melyet már nem látnak el földborítással. A falakat minden esetben tapasztják és meszelik. Ha az épületnek nincs padlása a nádtetőt belül is betapasztják és szintén meszelik. Mint már említettük, ezek az építmények nem minden esetben rendelkeznek a ház falán túlnyúló bejárattal. A ház egyetlen szabadba nyíló ajtaja többnyire az egyik rövid homlokzaton, ritkábban a főhomlokzaton van, s a bejárat néhány lépcsőn keresztül vezet a lakótérbe (SZTRINKO 1987. 39.). A házon túlnyúló bejárat építése csak akkor válik szükségessé, ha a ház gödrének mélysége az 1.0-1.5 métert eléri. A verem- ill. gödörházak alaprajzi beosztásukat, tüzelőberendezésüket és fíistelvezetési módjukat tekintve nem mutatnak lényeges eltérést. A fenti típusú egyosztatú házakat ma már csak az emlékezet őrzi. A földházak többnyire két- vagy három osztatúak voltak. Míg az egyosztatú földház magába 142