A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)

Istvánovits Eszter–Kulcsár Valéria: Pajzsos temetkezések a Dunától keletre eső kárpát-medencei Barbaricumban

A kúpos pajzsdudorok földrajzi szóródása - ellentétben az eddigi típusokkal - nem mutat zárt jelleget. Vonatkozik ez mind a kárpát-medenceiekre (17. kép), mind a vizsgált régió határain kívül esőkre (23. kép). 17. kép A kúpos pajzsdudorok kárpát-medencei elterjedése. A: Díszítetlen, B: Gerezdéit, 1-12: Ld. a kúpos pajzsdudorokról szóló fejezetet! 17. Abb. Die Verbreitung der kegelförmigen Schildbuckel im Karpatenbecken. A: Unverziert, B. Gerippt, 1-12: S. das Kapitel zu den kegelförmigen Schildbuckeln! Рис 17. Карта распространения конических умбонов в Карпатском бассейне. А: Простые умбоны, В: Умбоны с каннелюрами, 1-12: См. главу о конических умбонах. A kárpát-medencei példányok a következők (II. tábla): 1. Bude§ti (gerezdéit) 2. Csongrád-Berzsenyi u. 4. sír 3. Medias, (Medgyes) környéke 4. Nagyvárad (Oradea) ? 5. Nyíregyháza-Északi temető 6. Szilágysomlyó (§imleul Silvaniei)/ismeretlen lelőhelyüként számon tartott darab Debrecenben hoz hasonló darabok is (III. tábla 10.) (VORONOV-SENKAO 1982.), bár az umbók formája rendkívül széles skálán mozog, amire megnyugtató magyarázatot eddig nem sikerült találni. A kúpos umbóval felszerelt pajzsok eljutottak egészen Litvánia területéig, ahol Krikstoniuban VI-VII. századra keltezett hamvasztásos sírban kannelúrákkal díszített példány került elő (TAUTAVIÖIUS 1972.136.). Litvánia területéről egyébként is szép számmal ismerünk ma már umbókat (a II. és VIII. sz. közti időszakból összesen 63 db-ot ezideig). A mieinkhez hasonló kúpos példányok általában V-VIII. sz-i környzetben fordultak elő (RADZVILOVAITÉ 1966.135136.). 73