A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)

Istvánovits Eszter–Kulcsár Valéria: Pajzsos temetkezések a Dunától keletre eső kárpát-medencei Barbaricumban

mázó sír leleteinek többségén valószínűleg égéstől származó fényes patina figyelhető meg, ami alapján hamvasztásos rítusra gyanakodhatunk. A pajzsdudor M: 14,3 cm, Átm: 18 cm. A felerősítésből a két ellentétes oldalon l-l nitthely vehető ki, a másik két oldal csonka (6. kép). Kísérőleletei: összegörbített kard, tőr, vödör pántjai, 2 kés, csat (TERGINA 1894.204.П. tábla, POSTA 1905.20.). A leletek a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonába kerültek. A pajzsdudor leltári száma: 3/1896.i. 21. Hortobágy-Poroshát II. halomcsoport 10. sír: Zoltai Lajos ásatása során DNy-ÉK-i tájolású, nagyméretű sírgödörből (3,5 m-nél hosszabb, 2,5 m-nél szélesebb), 160 cm mélyen bolygatott váz került elő. A sírgödör alja teknős kiképzésű volt. A tárgyak a sír ÉK-i végében összedobálva kerültek elő. A pajzsdudor az ENy-i sarokban feküdt. M: 12,5 cm, Átm: 13,8 cm. Pereme: 1,7 cm. 4x1 db gömbfejű nitt segítségével erősítették a pajzshoz. Belsejében famaradványokat talált az ásató. Mellette 4-5x1-1,5 cm nagyságú vaspántok feküdtek egy 30x18 cm-es területen 3 vízszintes és 2 függőleges sorban. A pajzsfogó töredékei sem hiányoztak. Kísérőleletek: kard töredékei, lándzsa töredékei, zabla, szeg, üreges vasgyűrű, bronzcsengő, bronz övveret, bronzfibula, sasszeg, bronzgyürü (ZOLTAI 1941.274275. Taf.IIL). A leletek a debreceni Déri Múzeumban találhatók. A pajzshoz tartozó leletek 1911.49.5.,6.,14. számmal szerepelnek. 22/a. Jászalsószentgyörgy-Borsa halom 2. halom: Éber László és Hild Viktor 1899-es ásatása előtt kibontott kurgán. Az elbeszélések alapján 2 m mély, 4,5x4,5 m-es, E-D 20-200° tájolású gödröt bontottak ki a halom Ny-i oldalán. A gödrön kívül szétszórt csontokat, illetve zsugorított vázat találtak, az É-i falon kívül edénytöredékeket, a sír ÉNy-i negyedében kb. 70x100 cm nagyságú elszíneződésben ezüstlemezzel borított pajzsdudort. M: 4,4 cm, Átm: 15,5 cm. 3x3 db ezüstlemezzel bevont gömbös fejű nittel erősítették fel a 14-15 mm vastag fapajzshoz. Kíséröleletek: üvegtöredékek, csapszeges vaskarika (PÁRDUCZ 1950.69-72.28. lelőhely, VADAY 1989.233-234. Kat.21.Taf.ll-12.). A leleteket a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi 97.1900.1-214. leltári számon. 22/b. Jászalsószentgyörgy-Borsa halom 3. halom: Az előző lelőhelyen, a 3. halom alatt 1 m mélyen É-D 342-162° tájolású, kirabolt sírban, az ÉK-i részen 2 nun vastag vaslemezből készített, aranyozott bronzlemezzel borított pajzsdudor. M: 7,2 cm, Átm: 15,7 cm. Töredékes. Felerősítése nem meghatározható. Kísérőleletek: arannyal átszőtt, pitykedíszes halotti lepel, csapszeges vaskarika, kandeláber, üvegtöredékek, vaspánt, II. sz-i denar, ezüstgomb, kampós vasszeg (VADAY 1989.234. Kat. 21. Taf.13-14.). A leletek a Magyar Nemzeti Múzeumban vannak 97.1900.1-214. leltári számon. 23. Jászberény-Belső szölö, Varga homokbánya 1. sír: 120 cm mélyen D-É-i tájolású csontváz került elő. Az erről a környékről származó szórványok között szerepel egy kúpos vas pajzsdudor. M: 10,5 cm, Átm: 19 cm. Pereme 4 cm széles. Felerősítési módját nem ismerjük. Csúcsán pálcatagszerű végződés. Ugyancsak a szórványok közt tartanak számon egy lándzsacsúcsot és egy edényt (VADAY 1989.236.Kat.33.). A leletek a jászberényi Jász Múzeumba kerültek 61.201.1. leltári számmal, azonban ma már nincsenek meg. 24. Kékese: Szórvány hamvasztásos sírlelet . A leleteken égésnyomok figyelhetők meg. A vas pajzsdudor M: 10,2 cm, Átm: 14,7 cm. Pereme 1,4 cm széles. 4x1 db nittel erősítették fel (7. kép). Kísérőleletek: vas sarkantyúpár (8. kép 2-3.), vas kopjahegy (8. kép 1.), vas kopjavég (8. kép 4.) (JÓSA 1899.382., 384., JÓSA 1899/b. 27., 55-56., RICHTHOFEN 1930.238-240., BÓNA 1961/a.90-91.). A leletek a nyíregyházi Jósa András Múzeumban vannak. A pajzsdudor leltári száma: 64.1111.1. 25. Lesne 3. sír. Helyben hamvasztott (?) temetkezésre utaló lábszár és állkapocs került elő egy korábbi halomba beleásva. A csontok helyzete alapján ÉÉNy-DDK tájolású volt a sír. Jósa A. rajzán a Tisza ártéri partomlása szerepel pontos lelőhelyként. Az ajándékozó - Angyalossy P. - levele szerint: „Kékese község mellett egy domb oldalán szántás közben állítólag cserépedényben csontrészekkel találtatott. Nézetem szerint itt régi temető lehetett, mert a homokos talajon lépten-nyomon láttam cserépdarabokat s apró csont maradvány okát." (JAM Adattár). 55