A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)
Istvánovits Eszter–Kulcsár Valéria: Pajzsos temetkezések a Dunától keletre eső kárpát-medencei Barbaricumban
1. kép Bodrogsaentmária (Plesany) 1. Abb. Bodrogszentmária (Pksany) PMC 1. Божрогсеитмарм* 12. Csongrád-Werbőczi a. 9. Az Тагу László 1935-ben ÍO sírt tárt fel a lelőhelyen. A 9. sírban egy IbnJb— kíséretében vas pajzsdndor került elő (4. kép). M: 10,5 cm, Atmr 17,5 cm. Felerősítési módja kérdéses, mivel a pereme töredékes (PÁRDUCZ^KOREK 1946/48.298299.). A pajzsdndor a csongrádi miumban található 88.83.22. leltári svamon. 13. Csökmö: Bona István említ innen fcgywam sírokat, amelyekben pajzsdudorok és lándzsák voltak (BONA 1986/Ь.132.). 14. Érkörtvéryes (Curtuiu^eni^Ligetdomb: A három keltának meghatározóit pajzsdudorről Bona Irtván írta le, hogy аиок П. sz-i germán sírból származhatnak a további mellékletek alapján. Kísérőleletek: vödör vaspántja, kézivonó, edény (ROSKA 1942.229230.Abb_2/1.2,6.. BÓNA 1961.2Ю. 9. kép). 15. Galgahéviz-Monostori völgy 2. halom: Szahvy Ákos és Fett ich Nándor tárt fd itt két halmot. A 2. halomban vas pajzsdndor töredékeire bukkantak, amelyek azonban „nem voltak megmenthetöek n '. Fett ich szerint olyan lehetett az umbo, mint a jászalsószentgyörgyi 3. meOékhalomé. Kísérőleletek: 2 db ovális zárt bronzkarika, lándzsahegy (PARDUCZ 1950.72.29. lelőhely). Б lelőhely leletei a Nemzeti Múzeumba kerültek (14.1930.1-4.), a pajzs azonban nem szerepel közöttük. 13. Gesztered 3. vagy A. halom: A kirabolt halmos sír D-E-i tájolású volt. A halottat vasalt koporsóban temették eL A sírföldben lócsontokat találtak. A váz bal oldalánál ezüstlemezzel borított, 3z2 szegeccsel felerősíthető római bronz pajzsdudor feküdt. A pajzs „.eredetileg a koporsó fej félők végéhez lehetett kívülről odatámasztva m . Kísérőleletek: vaszabla, ró49
