A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)

Lovász Emese: Adatok Észak-Magyarország római kori történetéhez

7. kép Tiszaladány 2. sír: csonteszköz 7. Abb. Tiszaladány, 2. Grab: Knöchernes Gerät Рис 7. Тисаладань погребение 2: костяной инструмент dombon (az őskortól kezdve) településre utaló nyomokat találtunk (Csobaj, Hegyeshalom, illetve Kossuth utca

14

). Szót kell ejtenünk Tokaj'kiemelt szerepéről. A Barbaricumon át vezető római kereskedelmi út Aquincumból kiindulva Hatvanon át nagyjából Miskolc irányában vezetett. Bizonyítéka a rákospalotai genio commercii oltár (GABLER 1968. 212.), az út mentén előkerült római importtárgyakon kívül pl. a késő római őrállomás megléte Hatvan-Gombospusztán (SOPRONI 1970.). Ebből ágazott le a Sajó és a Hernád völgyén át az észak felé vezető út (SALAMON-TOROK I960.), meghosszabbítása pedig Mezőkeresztes-Muhi - a Hernád-Sajó torkolat - Szerencs-Tokaj irányában haladt. Tokaj az egyetlen megfelelő tiszai átjáró a Bodrog, a Tisza és a Taktaköz mocsarai között. Ezt megerősítik a Tokaj környékén előkerült leletek: állítólag innen jutott a Magyar Nemzeti Múzeumba 1896-ban - kereskedő útján - egy római fibula, egy bronzcsiptető, három súly, közülük az egyik ezüstberakásos felirattal

15

. 1901-ben Tokaj vidékéről származó áttört díszü bronzdarabokat, római bronzöv részeit vette meg a Nemzeti Múzeum

16

. Római ezüstérmet találtak a tokaji hegyen (IMP M IVL PHILIPPVS AVG//PM TRP//COS PP)

17

. Ugyancsak Tokaj mellett aranyérem került elő Pallas vagy Alexander fejjel

18

. Végezetül megemlítem, A szerző terepbejárásai 1990-1991-ben. A leletek a miskolci Herman Ottó Múzeumban vannak. Hpl.: A N. Múzeumi Régiségtár gyarapodása az 1896-ik évi harmadik évnegyedben. AÉ 16. 1896. 442-444. Hpl.: A Nemzeti Múzeum Régiségosztályának gyarapodása 1900. évi áprilistól deczember végéig. AÉ 21. 1901. 186-190. O.T.: Hazai leletek. AÉ 9. 1875. 123-125. Egyveleg. AÉ 2. 1870. 271-276. 40