A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)

Wolf Mária: Előzetes jelentés a borsodi földvár ásatásáról (1987–1990)

Előzetes jelentés a borsodi földvár ásatásáról (1987-1990) WOLF MÁRIA A borsodi földvár Miskolctól mintegy 30 km-re északra, a Bódva folyó partján, egy természetes szikladombon helyezkedik el. A domb kb. 15 m magasan emelkedik a Bódva völgye fölé, 90x160 m-es platóját vették egykor körbe a vár sáncai (1. kép). A sánc nagy része az idők folyamán lepusztult, ennek egyik oka feltehetőleg az lehet, hogy a vár területén a múlt század közepétől 1986-ig folyamatosan laktak. A sánc a DK-i és az ENY-i oldalon maradt meg a legépebben, ezeken a szakaszokon mintegy 5 méterrel magasodik a vár mai belső szintje fölé. A várat É-ról, K-ről és Ny-ról a Bódva, illetve annak terjedelmes mocsarai védték. Ennek nyomai még ma is - a Bódva szabályozása után - jól láthatók. A vár bejárata tehát feltehetőleg a D-i oldalon lehetett. Itt helyezkedik el a várral azonos dombon, de annak sáncain kívül a műemlék jellegű református templom is, amely mai formájában 1787-ben épült, de mint a későbbiekben látni fogjuk, Árpád-kori eredete valószínűsíthető. A várat először Anonymus említi Gestajában: Árpád a honfoglalás során Bors vezért küldte erre a területre, hogy kémlelje ki a vidéket egészen a Tátra hegyéig. Bors azután a környék lakosságát összegyűjtve alkalmas helyen, a Bódva partján várat épített, amelyet az ő nevéről Borsodnak neveztek el, „mivel kicsiny volt". Árpád Bors vezért tette meg ispánnak ebben a várban, rábízva a vidék gondozását (ANONYMUS 1977.32.107.). Az anonymusi hagyománynak megfelelően a korábbi kutatás nem kételkedett a vár honfoglalás kori eredetében és jelentőségét a határvédelemben látta (BOROVSZKY 1909. 11-13. LESZIH 1927.71-73. KNIEZSA 1938. 11.308.). Ezzel szemben Györffy György úgy vélekedik, hogy Bors nem honfoglaló vezér, hanem az államalapítás korában élt személyiség, Borsod vármegye első ispánja volt, a borsodi földvárat pedig ebben az időben, ispánsági várnak építették az országból kivezető fontos hadiút mellé. A vár határvédő jelentőségét ő is kiemeli hangsúlyozva, hogy Borsod vármegye kezdetben határvármegye volt, a XI. századi gyepűvonal nem sokkal Borsod vonalától E-ra húzódhatott (GYORFFY 1963.737. vö. KNIEZSA 1938.11.308.). Oklevél említi a várat 1219-ben. Ekkor az itt szolgálatot teljesítő börtönőrökről, 1230-ban és 1265-ben pedig az itteni várnagyról emlékeznek meg az írásos források. A tatárjárás után a vár feltehetőleg elveszítette jelentőségét, mert egy