A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)
Lovász Emese: Adatok Észak-Magyarország római kori történetéhez
régi katonai gyakorlótérről 115 db római pénz került elő. A legkésőbbi érem kibocsátási éve 193. Ugyaninnen telepre utaló cserépanyag származik (VEGH 1974/75. X. tábla) 11 . Telepnyomokat ismerünk a Sajó parti ún. Zsarnay-tagból II. Claudius Gothicus éremmel (VÉGH 1974/75. XI-XII. tábla). A Sajó melletti homokbányából két bronzfibula került elő 1911-ben. Mindkettő aláhajlított lábú, egyiknek a kengyelén bevésett cikcakk minta látszik (VEGH 1974/75. XII. tábla). Szirma környékén, a Fáskertben temető és telep is volt. A kettő viszonya tisztázatlan. A temetőből kétélű vaskard, lándzsa, ezüst lemezes fibulák, karperecek származnak, s valószínűleg ugyancsak sírmellékletek voltak a római pénzek - Gallienus, II. Claudius Gothicus, Diocletianus, I. Constatinus, I. Licinius, II. Constantinus, I. Constans veretei -, melyek 254 és 361 közé keltezhetők (VÉGH 1974/75. XIII-XVI. tábla). SzirmaSóskásról településre utaló nagy mennyiségű kerámia, Osenke pusztáról ugyancsak kerámia származik (VEGH 1974/75. XII. tábla 9-10.). A Szirmabesenyő melletti Sajó parti homokbányában végzett leletmentés anyagát K. Végh Katalin közölte (VEGH 1988.). Egy nagy kiterjedésű telep részletét sikerült feltárnia a Sajó partszakaszadásában . A korábban említett (VÉGH 1974/75.) Tiszaladányban 1987-88-ban magam tártam föl egy teleprészt négy házzal, 214 gödörrel és egy közelebbről meg nem határozott objektummal 12 . A telep kerámiája igen változatos: a kelta hagyományokat őrző, korongolt daraboktól a kézzel formált, rátett díszű fazekakon át a tagolt peremű hombárokig, a besimított rácsdíszes edényektől a behúzott peremű tálakig. Egy ún. púpos hátú csontfésű és egy aláhajlított lábú ezüstfibula, valamint néhány vastárgy került elő a nagy mennyiségű kerámián kívül a - valószínűleg leégett házakból, valamint a gödrökből. Az egyik félig betöltődött szemétgödörből (benne kevés császárkori kerámia volt) két férfi váza került elő (6. kép). Az egyik mellett vaslándzsát, derekán ismeretlen rendeltetésű vastárgyat; a másik jobb medencéjénél ívesen hajló, külső felületén pontkörökkel díszített, agancsból esztergált tárgyat találtunk, melynek felső része elhegyesedő, s egymással szemben két lyukkal átfúrt. Ugyancsak két lyuk található a tárgy alsó, kiszélesedő végén. Középen egymástól 5 cm távolságra is átlyukasztották két helyen. A lyukak a felerősítést szolgálhatták. A csont valamilyen romlandó anyag (fa) borítása lehetett. A lyukak körül vas- vagy bronzrozsda nyomát nem észleltük. Hossza 26,5 cm, alsó részének szélessége 3 cm. A másik tárgy egy 4 cm átmérőjű, 2,2 cm magas csontkúp. Lapos részén furat nyoma látszik, melynek folytatását az íves tárgy szélesebbik végének belső felületén látjuk. A csontkúp oldalával illeszkedik az ívelő darabhoz. Használatára eddig nem találtunk magyarázatot (7. kép). A sietve, de mégis gondosan eltemetett két féríi váza Ny-K-i tájolású, a gödör számukra éppen méretes: koponyájuk előrebukott, s az ép váz lábfeje fölfelé áll. A lándzsás sírt deréktól lefelé egy későbbi gödör bolygatta, melyben néhány jellegtelen, apró cserépen kívül egyebet nem találtunk. Eltemetésüket a telep el11 HOM Adattár 85. i 2 A szerző közöletlen leletmentése. A leletek a miskolci Herman Ottó Múzeumban vannak. Előzetes jelentés: LOVÁSZ 1990. 38
