A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)

Szőllősy Gábor: Újabb adatok a népvándorlás kori íjtipusok kérdésköréhez

2. táblázat: A kísérleti mérés részletes adatai. 2. változat (Halász Tibor számításai) 2. változat Markolati szög: 180 fok Ajzás: 15 cm Merev szarv szög: 60 fok ut cm Erő (N) 1. 2. 3. 4. Átlag Energia növekmény (Nem) Befektetett energia összesen (Nem) 20.00 25.00 30.00 9.00 9.00 7.00 8.50 16.00 16.00 15.00 15.00 23.00 22.00 22.00 24.00 8.38 15.50 22.75 20.94 59.69 95.63 20.94 80.63 176.25 35.00 40.00 45.00 50.00 55.00 60.00 65.00 70.00 75.00 29.50 27.50 28.00 28.00 33.50 33.00 32.50 32.00 38.00 37.50 36.00 36.50 42.50 41.50 40.00 40.50 47.00 46.00 45.50 45.00 52.00 52.00 51.00 50.00 58.00 58.00 56.00 57.50 66.00 65.00 63.00 65.00 73.00 76.00 73.00 74.00 28.25 32.75 37.00 41.13 45.88 51.25 57.38 64.75 74.00 127.50 152.50 174.38 195.31 217.50 242.81 271.56 305.31 346.88 303.75 456.25 630.63 825.94 1043.44 1286.25 1557.81 1863.13 2210.00 Azonos erővel azonos úton húzott lineáris rugóba befektetett munka: 2220.00 Az összes befektetett munka a lineáris rugó energiájának %-ában: 99.55% Erejüket tekintve ezek az íjak is egyformának vehetők, mivel a görbék 75 cm-es húzáshossznál metszik egymást. A terhelési görbék a munkahipotézis helyességét látszanak igazolni. Az ajzatlanul ívelt forma nemcsak a merev szarvak hajlásszögének csökkenéséből adódó előfeszítettség-veszteséget pótolja, de jóval nagyobb előfeszítettséget képes adni, ezáltal jobb hatásfokú, sőt erősebb íjat eredményez, mint az ajzatlanul egyenes forma 60 fokos merev szarvú - jobbik - változata. Az ismertetett kísérlet a különböző íjtípusoknak csak az energiaraktározó képességéről nyújt tájékoztatást. A ballisztikai tulajdonságokra (a nyílvessző sebessége, lőtáv, röppálya stb.) csak közvetve utal. Ezek pontos meghatározása további kísérleteket igényel. Ha a további ásatási eredmények azt fogják igazolni, hogy a honfoglaló magyarok által használt íjak döntő többsége az ajzatlanul ívelt típusba tartozott, akkor megkockáztathatjuk azt a megállapítást, hogy a honfoglaló magyarok íja mechanikai megoldását tekintve fejlettebb volt mint a korai avaroké. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy ez a fejlettség csak elvi jelentőségű! Az íj készítéséhez felhasznált anyagok minősége, mennyisége és méretei továbbá magának az íjnak a mérete ugyanis olyan nagy variációs lehetőségeket rejt magában, hogy a jelen kísérlettel megállapított elvi különbség a konkrét fegyvereken egyáltalán nem biztos, hogy 358