A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)

Költő László–Lengyel Imre–Pap Ildikó–Szentpéteri József: Etnikumok, régészeti kultúrák a kora középkori Pannoniában (Egy Somogy megyei régészeti ásatás előzetes eredményei – Vörs)

hogy a szerológiai vizsgálatra átadott csontanyag mellett a csupán a sírok területi elhelyezkedését rögzítő temetötérkép kivételével semmiféle régészeti információ nem állt a szerológus rendelkezésére.) Az első kronológiai csoport a kora bronzkori kisapostagi kultúra csontvázait takarja. Teljesen jogos tehát az a megállapítás, hogy messze megelőzve a következő időrendi csoportot, semmiféle szerogenetikai kapcsolat nincs közöttük. Amásodik kronológiai csoport a késő avar kori, az ún. IX. századi és a magyar honfoglalás kori népesség tárgyi hagyatékával rendelkezik; az időben részben egymást fedő alcsoportok pedig éppen ezeknek a régészeti kategóriáknak felelnek meg! A harmadik kronológiai csoport a kora Árpád-kori leletekkel jellemezhető társaságra vonatkozik. A feltárás eddigi szakaszában sírjaiknak csupán kisebbik részét tártuk fel, a következő évi ásatási szezon során jutunk el arra a területre, ahol temetkezéseik folytatása várható. Amikor a genetikai-szerológiai eredményeket és a régészeti leletegyütteseket azonos térképen ábrázoltuk, több esetben azt kellett tapasztalnunk, hogy a biokémiai módszerekkel meghatározott etnikai-biológiai csoportokon belülre régészetileg különböző korszakba sorolható személyek kerültek. A temető folyamatos használatának lehetőségére végül is az alábbi jelenségek mutatnak: 1. Igen kevés a szuperpozíció annak ellenére, hogy a temetkezés viszonylag sürü. A temető középső részének déli végén jelentkező hiatus a geodéziai felmérések alapján még ma is felismerhető egykori terepviszonyokkal magyarázható. 2. Ahol szuperpozíció van, ott túlnyomórészt már régészeti módszerrel is megállapítható a tudatos utántemetés, illetve a szerológiai eredmények az ilyen sírokban eltemetett egyéneket hasonló etnikai-genetikai csoportokba sorolják. 3. Az egyes temetőrészekben megjelenő „későbbi" sírok a rangban és rítusban azonos, ill. közelálló „korábbi" temetkezések közelében helyezkednek el. 4. A szerológiai vizsgálatok azonos genetikai-etnikai csoportokba sorolnak régészetileg különböző korú leletanyaggal eltemetett személyeket. Záró gondolatként a következőképpen foglaljuk össze a Vörs-papkerti lelőhely jelentőségét a Kárpát-medencében lejátszódó magyar etnogenezis kutatása szempontjából: az itteni ásatás lehetőséget nyújt egy nagy létszámú közösség - korszerű módszerekkel teljesen feltárható - temetőjében az eddig külön régészeti kultúraként, ill. etnikumként kezelt különböző népességek vizsgálatára. Mód nyílik a kora középkori Pannónia területén a VIII. század végén élt késő avar kori népesség, a Karolingperemkultúrajegyeit hordozó, IX. századi „továbbélő" avarság (és szlávok?), majd a honfoglaló magyar nép együttélésének, biológiai keveredésének meghatározására. Arra is választ remélhetünk, hogy az ugyanitt megjelenő kora Árpád-kori népesség kialakulhatott-e ebből a korábban már helyben megtalálható lakosságból. 296