A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)
Költő László–Lengyel Imre–Pap Ildikó–Szentpéteri József: Etnikumok, régészeti kultúrák a kora középkori Pannoniában (Egy Somogy megyei régészeti ásatás előzetes eredményei – Vörs)
hármas tagolású szíjelosztó karikái, csatja és övveretei ónozott bronzból készültek. A csaton ábrázolt tulipánfejű, sörényes griffnek a benepusztai leletben (FETTICH 1937. 67-72. XXX.t.l-la.) található a legközelebbi párhuzama. A magyar honfoglalás kor női ékszereihez a 395. és a 406. sír ezüst és bronz pántkarperecei, ill. aranyozott ezüst ingnyakdíszei (III. tábla 6-7.), valamint a 474. és 570. sír sodrott kar- és nyakperecei tartoznak. E rangosnak mondható személyek temetkezései a késő avar kori vezető réteg sírjai környezetében kerültek elő. Igencsak fontos az ugyanitt feltárt 450. gyermeksír, melyben nagyméretű gyöngyök (IV. tábla 15-16.), sodrott huzal karperec és torques mellett Berengar itáliai király 888-915 közé tehető, Milánóban vert érme volt 6 . A X. századra keltezhető a 167. sír, melyben egy kétélű karddal felfegyverzett férfi nyugodott. Fegyverövének díszítése többféle stílus jegyeit hordozza magán. A csat honfoglalás kori típus, az öv bújtatóján pedig viking ábrázolásokra emlékeztető, frízszerüen elhelyezett állatfejeket láthatunk. A kard típusa szerint 7 is valószínűleg a X. században élt az ide eltemetett harcos, akinek sírja a ló nélkül elbúcsúztatott avar díszövesek környezetében került elő. 4. csoport: Az Árpád-kori köznép leletanyagát a pödrött végű ezüst haj karikák, lépcsős fejű poncolt gyűrűk, egyszerű bronz huzalkarperecek, hordó alakú ezüstfóliás gyöngyök, ezüst- és bronzlemezből készült füles gombok, csörgők alkotják (KOLTÖSZENTPÉTERI 1990. 3. ábra 16-21.). Egy fiatal lány bolygatott temetkezése mellől (96. sír) került elő az a bizánci előképet tükröző, üveg- és féldrágakő berakásos aranyozott bronz gyöngyszem (KÖLTŐ-SZENTPÉTERI 1990. 3. ábra 22.), melynek párhuzamait XI-XII. századi dél-oroszországi kincsleletekben ismerhetjük fel 8 . * * * A hagyományos régészeti elemzésen kívül vizsgáljuk meg, milyen lehetőségeket nyújtanak az embertani kutatások. A jelenleg ismert összehasonlító módszerek közül az ún. diszkrét, nem mérhető jellegek értékelése lehetővé teszi, hogy egymástól időben és/vagy térben elkülönülő emberek csoportjai közötti kapcsolatokat és összefüggéseket állapítsunk meg. Az élő népességben az antropometriai és szerológiai vizsgálatok teszik lehetővé ezen populációk közötti vagy populáción belüli kapcsolatok körvonalazását. A történeti embertanban azonban limitált lehetőségünk van ilyen vizsgálatokra. A történeti antropológia vizsgálati módszerei - egyes, kivételes, egyedi esetektől eltekintve - jelenleg nem teszik lehetővé a népesség csoportjait alkotó egyének közötti genetikai kapcsolat, rokonság meghatározását. Az érme pontos meghatározását Gedai Istvánnak köszönhetjük. A 167. sírban talált kétélű kard markolatgombja szerint Petersen-V típusú: PETERSEN 1919. A leletegyüttest ld. KÖLTŐ-SZENTPÉTERI 1990. 3. ábra П., 14-15. Древнее золото. Из собрания Музея исторических драгоценностей УССР (Москва, "Искусство" 1975.) 288
