A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)

Költő László–Lengyel Imre–Pap Ildikó–Szentpéteri József: Etnikumok, régészeti kultúrák a kora középkori Pannoniában (Egy Somogy megyei régészeti ásatás előzetes eredményei – Vörs)

Etnikumok, régészeti kultúrák a kora középkori Pannoniában (Egy Somogy megyei régészeti ásatás előzetes eredményei - Vörs)* KÖLTŐ LÁSZLÓ - LENGYEL IMRE PAP ILDIKÓ - SZENTPÉTERI JÓZSEF A Kis-Balaton program keretében a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság nyújtotta segítséggel 1983-ban kezdődtek a kutatások Somogy megye területén

1

. Vörstől nyugatra, a Papkert nevű határrészen két, egymástól 800 m-re levő dombon találtuk meg azt a települést és a hozzátartozó temetőt (KÖLTŐ-SZENTPÉTERI 1988. és 1990.), melyek feltárása és komplex feldolgozása segítséget adhat a dunántúli késő avar kori népesség IX-X. századi továbbélésének vizsgálatához. A Papkerti-dűlő déli részén levő В lelőhelyen az 1983-as első szondázás óta közel 7000 m

2-nyi területet tártunk fel. Ez a kiemelkedés kisebb-nagyobb megszakításokkal a középső rézkor óta lakott vagy temetkezési céllal használt hely volt. A kelta korszakból településnyomokat, a korai Árpád-korból pedig III. Béla pénzeivel (CNH I. 98, 101.) keltezett objektumokat és házak nyomait észleltük. Szempontunkból annak a temetőnek van elsődleges jelentősége, amelyikbe a kései avar korban, a VIII-IX. sz. fordulóján kezdtek el temetkezni (1. kép). A régészeti leletek tanúsága szerint ettől az időtől kezdve folyamatosan használhatták a XI. században is, legkésőbb a XI-XII. sz. fordulójáig. A lehetséges felső korhatárt a temető fölé települt Árpád-kori falu szabja meg. A temetőnek eddig 578 sírját tártuk fel. Sikerült behatárolnunk a sírmező É-i felének határait. Itt a szélessége kb. 85 m, míg a temető középtáján a kiterjedése 100-110 m közé esik. Az egykori terepvisznyokat figyelembe véve DNy-i irányban még várható a temető folytatása. A temetkezések általában Ny-K-i tájolásúak, de előfordulnak ellentétes irányításúak is. Igen ritkán találtunk kettős sírt, melyek között utántemetkezésre is volt példa. A sírmező Ny-i részén temették el azokat a bronzveretes övvel felövezett, illetve ládzsás, kardos, baltás férfiakat, akik számára a túlvilági élethez nem járt lóáldozat. A leggazdagabb, aranyozott bronzveretes övvel, aranyozott bronz- és vasveretes A lelőhely feldolgozását az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatja. A Kis-Balaton eredeti állapotának helyreállításával kapcsolatos régészeti feltárásokról Zala és Somogy megye területén: KIS-BALATON I-IL, SZŐKE-VÁNDOR 1987., MÜLLER 1989.