A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)

Bartosiewicz László: Többváltozós statisztikai módszerek avar kori állatkoponyás temetkezések vizsgálatában

nemére vagy regionális hovatartozására vonatkozó adatokat nem ismerünk. 9. faktor: Kiemelhető jellemzője az edény. Az esetek kisebb részében fülbevalót és kést is tartalmazhat. Noha ez a felsorolás még mindig meglehetősen részletes, mégis könnyebben áttekinthető, mint a kiindulásként használt 24 változó. Mindemellett nemcsak a leletféleségek számát sikerült egyharmadára csökkenteni, de az együttesek sorrendje fontossági sorrendet is jelöl. Ez az 1. táblázat sajátértékének csökkenő nagyságával mérhető. A számítások formális statisztikai eredményeit természetesen józan szakmai mérlegelés tárgyává kell tenni. így válik nyilvánvalóvá például, hogy a csupán egy esetben előforduló tűtartó és a nemkülönben ritka tarsolymaradványok definíciószerűen szoros összefüggést mutatnak minden ugyanazon temetkezésben talált melléklettel, így az első és második faktor, jóllehet valós jelenséget tükröz, általánosításokra kevéssé alkalmas. Hasonlóképpen látható, hogy az 5. faktorral megfogalmazott leletegyüttes női sírjaira jellemző tyúkcsontváz főleg következetes előfordulása miatt kapcsolódik e melléklethez, kötődése azonban a lovas harcosok és a jellegtelen, szegényebb sírok csoportjához is erős, hisz jelenléte a kés és sarkantyú előfordulásával is összefügg. Az 1. táblázat faktorsúlyaiból és a faktorok szöveges leírásából is érezhető, hogy a listán lefelé haladva az összefüggések növekvő része láthatóan esetleges, fokozott mértékben egyedi kombinációkon alapul. A kilenc faktorral megfogalmazott összefüggések már eleve nagyfokú elvonatkoztatás eredményei. Olyan tendenciákat jeleznek, amelyek önmagukban érvényesek ugyan, de elképzelhető, hogy ezek egyetlen konkrét sír esetében soha nem figyelhetők meg. Az egyedi temetkezések viszonyát a faktorokban megfogalmazott általánoshoz a síronként számított faktorértékek mérik. így egy-egy temetkezés esetében nem azt vesszük számításba, hogy pl. tartalmazott-e kést, hanem azt, milyen mértékben kötődik a részletesen ismertetett, elvont faktorokhoz. Nemek szerinti különbségek Látható például, hogy az eltemetett nemére több leletegyüttes összetevői is utalnak. A faktorértékek tételes felsorolása helyett a sírokat irodalmi adatok alapján férfi és női temetkezésekre osztva megvizsgáltam, hogy e két csoportra az egyes faktorok értékei mennyire jellemzőek. Ebben az elemzésben csak az egyértelműen azonosítható nemű 42 csontváz adatai szerepeltek. A faktorértékek átlagait a 2. táblázatban áttekintve nyilvánvaló, hogy a legnagyobb különbség az 5. faktor esetében jelenik meg, vagyis ez a leletegyüttes képviseli legkövetkezetesebben a nemek közötti különbséget. E leletek megbízható elkülönítő értékét a lépésenkénti diszkriminancia analízis is igazolta (3. táblázat). Az 5. faktor értékei alapján a férfi temetkezéseknek 80, a női síroknak pedig 59,1 százaléka volt pusztán matematikai alapon azonosítható. 274