A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)

Bartosiewicz László: Többváltozós statisztikai módszerek avar kori állatkoponyás temetkezések vizsgálatában

nemére vagy regionális hovatartozására vonatkozó adatokat nem isme­rünk. 9. faktor: Kiemelhető jellemzője az edény. Az esetek kisebb részében fülbevalót és kést is tartalmazhat. Noha ez a felsorolás még mindig meglehetősen részletes, mégis könnyebben áttekinthető, mint a kiindulásként használt 24 változó. Mindemellett nemcsak a leletféleségek számát sikerült egyharmadára csökkenteni, de az együttesek sorrendje fontossági sorrendet is jelöl. Ez az 1. táblázat sajátértékének csökkenő nagyságával mérhető. A számítások formális statisztikai eredményeit természetesen józan szakmai mérlegelés tárgyává kell tenni. így válik nyilvánvalóvá például, hogy a csupán egy esetben előforduló tűtartó és a nemkülönben ritka tarsolymaradványok definíció­szerűen szoros összefüggést mutatnak minden ugyanazon temetkezésben talált mel­léklettel, így az első és második faktor, jóllehet valós jelenséget tükröz, általánosí­tásokra kevéssé alkalmas. Hasonlóképpen látható, hogy az 5. faktorral megfogalmazott leletegyüttes női sírjaira jellemző tyúkcsontváz főleg következetes előfordulása miatt kapcsolódik e melléklethez, kötődése azonban a lovas harcosok és a jellegtelen, szegényebb sírok csoportjához is erős, hisz jelenléte a kés és sarkantyú előfordulásával is összefügg. Az 1. táblázat faktorsúlyaiból és a faktorok szöveges leírásából is érezhető, hogy a listán lefelé haladva az összefüggések növekvő része láthatóan esetleges, fokozott mértékben egyedi kombinációkon alapul. A kilenc faktorral megfogalmazott összefüggések már eleve nagyfokú elvonat­koztatás eredményei. Olyan tendenciákat jeleznek, amelyek önmagukban érvényesek ugyan, de elképzelhető, hogy ezek egyetlen konkrét sír esetében soha nem figyelhetők meg. Az egyedi temetkezések viszonyát a faktorokban megfogalmazott általános­hoz a síronként számított faktorértékek mérik. így egy-egy temetkezés esetében nem azt vesszük számításba, hogy pl. tartalmazott-e kést, hanem azt, milyen mértékben kötődik a részletesen ismertetett, elvont faktorokhoz. Nemek szerinti különbségek Látható például, hogy az eltemetett nemére több leletegyüttes összetevői is utalnak. A faktorértékek tételes felsorolása helyett a sírokat irodalmi adatok alap­ján férfi és női temetkezésekre osztva megvizsgáltam, hogy e két csoportra az egyes faktorok értékei mennyire jellemzőek. Ebben az elemzésben csak az egyértelműen azonosítható nemű 42 csontváz adatai szerepeltek. A faktorértékek átlagait a 2. táblázatban áttekintve nyilvánvaló, hogy a legnagyobb különbség az 5. faktor ese­tében jelenik meg, vagyis ez a leletegyüttes képviseli legkövetkezetesebben a nemek közötti különbséget. E leletek megbízható elkülönítő értékét a lépésenkénti disz­kriminancia analízis is igazolta (3. táblázat). Az 5. faktor értékei alapján a férfi temetkezéseknek 80, a női síroknak pedig 59,1 százaléka volt pusztán matematikai alapon azonosítható. 274

Next

/
Thumbnails
Contents