A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)
Bartosiewicz László: Többváltozós statisztikai módszerek avar kori állatkoponyás temetkezések vizsgálatában
elemzések összehasonlító adataiként. Ennek az anyagnak részletes leírása az irodalomban megtalálható (SZŐKE 1979.). Ez a munka szolgált alapul a számításokban használt 25 ismérv kiválasztására is, amelyek felsorolása az 1. táblázatban található. Saját adataim Költő László 1984-es Siófok-Balatonkilitin folytatott ásatásának állatcsontjaira vonatkoznak. Az ásató szíves személyes közlése szerint ez az avar temető a VII. század második felére, illetve a VIII. századra keltezhető. Vizsgálataim azt mutatták, hogy hét sír tartalmazott olyan állatkoponyákat, amelyek jelenléte összefüggésbe hozható az irodalomban közölt adatokkal. E sírok mellékleteit a Szőke Béla Miklós által közölt adatok többváltozós statisztikai feldolgozásának fényében értékeltem, szem előtt tartva a matematikai módszer kritikai értékelését is. Sopronkőhida IX. századi temetőjének archeozoológiai elemzése során BOKÖNYI (1973.) felismerte, hogy az állatcsontleletek előfordulását fajonkénti összefüggések szerint érdemes vizsgálni. Ez a feladat kellő részletességgel azonban csak többváltozós statisztikai módszerekkel tűnt megoldhatónak (BARTOSIEWICZ 1982.). Ezek közül a gyakorlatban a faktoranalízis bizonyult a leghasználhatóbbnak. A faktoranalízis nagyszámú változó esetében olyan csoportok képzésére irányul, amelyeken belül a változók erősebben összefüggnek egymással, így a további értékelés során együttesen kezelhetők. Az ilyen csoportosítás például jól használható régészeti objektumok meghatározására állatcsontanyaguk alapján (CHOYKE - BARTOSIEWICZ 1987.). Ezek az elvont, úgynevezett háttérváltozók második lépésben az egyedi esetek (sírok) csoportosítását is lehetővé teszik (WILLIAMS 1979., FRANE-HILL 1974.). E számítás segítségével sikerült Szegvár-Szőlőkalja avar temetőjében a jellemző állatcsont kombinációkat azonosítani és azoknak az eltemetett személy nemével, valamint a zoológiai jellegű mellékletek sírbeli helyzetével fennálló összefüggését kimutatni (BARTOSIEWICZ 1984.). Tekintettel arra, hogy ez a tanulmány nem csupán az állatcsontok összefüggéseinek körvonalazására irányul, az állatkoponyák jelenlétével kapcsolatban számításba vont régészeti adatok miatt megnövekedett számú változó a számítások eredményeit fokozott hibalehetőséggel terheli. így a megállapított leletkombinációk kapcsolatait és az egyedi temetkezések hasonlóságait diszkriminancia analízissel (JENNRICH-SAMPSON 1981.) ellenőriztem. Ez a többváltozós számítás előzetes (regionális, illetve nemek szerinti) bontások alapján rangsorolta a faktoranalízissel korábban megállapított leletegyütteseket a kétféle a priori szempont szerinti elkülönítő értékük alapján. A statisztikában egy módszer nem módszer. A kétféle számítás segítségével kialakított normákat a Siófok-Balatonkilitin feltárt sírokkal összevetve lehetőség nyílt a régészeti leírások és a statisztikai úton kapott eredmények kölcsönös ellenőrzésére. Az állatkoponyák jelenlétével definiált temetkezések szűk körében végzett számítások viszonylag kis anyagra vonatkoztak, amely könnyen áttekinthető és alkalmas a felvett módszerrel kapott eredmények megítélésére. 270