A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)

Medgyesi Pál: Néhány megjegyzés a közép és késő avar kor időrendjéhez

nem egyszerűen a lószerszám értéke miatt büntették ilyen szigorúan az ellopását, hanem mert akárcsak az öv (és esetleg a fegyverzet egyes részei is) az avatási szertartással különleges értéket nyert. Hogy a felszerszamozott ló és valamilyen fegyver része lehetett az avatáskor kapott dolgoknak, bizonyíthatja, hogy ezek nélkül a nomád harcos elképzelhetetlen, s a felövezett férfiak esetében a felnőtté avatás egyben harcossá avatást is jelentett. Kérdés viszont, hogy amikor két felszerszamozott ló is van egy sírban, akkor mi a helyzet, s van-e külön szerszámzata a hadjáratokba magukkal vitt tartalék lovaknak. Még kevesebb az adat a kardokra, szablyákra. Ezek valószínűleg könnyebben gazdát cseréltek, s később szintén vásárolhatták őket, akár idős korban is. Egyedül azt jegyezném meg, hogy a kard pengéjének eltörése, tönkremenetele esetén nyilván nem dobták el a tokot és az értékes szerelékeket, hanem kicserélték a pengét. így egy-egy kard megint csak hosszú ideig - akár egy életen át - szolgálhatta gazdáját. Összefoglalva az elmondottakat, a következő megállapításra juthatunk: 1. Be kell látni, hogy az övek esetében a kronológia kialakításához csak a készítés idejét vehetjük alapul. Mint már megállapítottuk, az öveket egyedül hasonlóságuk alapján tudjuk csoportosítani, s ez a nagyjából egyidejű készítésből és nem az egyidejű eltemetésből - fakad. Az így kialakított kronológia alapján többé-kevésbé meg lehet mondani a temetés idejét is, ha ismerjük a halott életkorát. 2. Amennyiben az övek készítésének idejét vesszük alapul, számolni kell a Kárpátokról keletre készült, 670 előtti övekkel is. Ezt figyelembe véve nem zsúfolnánk össze egy valójában hosszabb periódus anyagát. Bár nem vagyok híve az abszolút kronológiának, a könnyebb boldogulás érdekében mégis meg kell próbálkoznunk egy rendszer kialakításával, mely az övek készítési idején nyugodna. Közép avar I. 620-670 Közép avar II. 670-710 Késő avar I. 710-750 Késő avar II. 750-790 Késő avar III. 790-810/830 Ez egyben megmagyarázná azt is, miért van olyan nagyszámú közép avar sír egy-egy temetőben. Az alattyáni temetőben 733 sírból 230 volt közép avar, a győriben 889-ből 250, Jánoshidán 256-ból 120, Kiskörén 211-ből 132, Üllő I. temetőjében 259-ből 120, Váchartyánon 64-ből 43 (GARAM 1979. 89.). A 30-40 évre szorított közép avar kor ideje alatt 230-250 halott csak hatalmas lélekszámú közösség esetében képzelhető el. A kb. 75-80 százalékban feltárt (GARAM 1979.8.) kiskörei temetőben 132 közép avar sírral szemben 72 késő avar sír volt (GARAM 1979. 53.). Itt a „régi rendszer" szerint 30-40 év alatt több sírt ástak, mint utána a VIII. század elejétől a IX. század elejéig. A készítési időt figyelembe vevő kronológia alapján azonban a közép avar kori övek (s ez az öv nélküli sírokra is vonatkozik!) 670-től kb. 760-ig kerültek földbe, hisz a 710 körül, a legkésőbbi közép avar öveket megkapok közül egyesek 760 körül még élhettek. így a közép avar kori övek (és általában a közép avar sírok) földbe kerülése kb. 90 év alatt történt meg. 258