A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)

Cseh János: Kelta, szarmata, gepida és avar település maradványai egy nagykunsági lelőhelyen (Kuncsorba – XIV. dűlő)

A szántott, tárcsázott földön a 2-4 m átmérőjű hamus, paticsos, porhanyós flekkeket - melyek közül több határozottan négyszögletesnek látszott - sorszámoztuk és a közvetlen környezetükből gyűjtött leletanyagot külön tartottuk. Összesen 23 pontot mértünk be műszerrel. (3-4. kép) Hogy információkat nyerjünk ezekről a foltokról, a déli peremen elhelyezkedő, kb. 3x3 m-es, 1. számú helyet kutatóárokkal szondáztuk - I. kutatóárok, 1, objektum (5. kép). Ez az árok északdéli volt, s 0,7-0,8x4,4 m méretű. A vastag humusz és föltöltödés alatt 0,85 m mélyen leltük meg 3 a bolygatatlan szüzföldet . A szelvény nyugati részén, 1,6-2,1 m hosszan egy északkelet-délnyugati elszíneződés mutatkozott. Betöltődése lazább, sötétes kevert föld volt. A felszíntől számítva 0,95 m mélységben vízszintes, ám kevéssé kemény sárga agyagpadlót/járószintet figyeltünk meg. Közvetlenül fölötte rétegesen felváltó feketés (sár)réteg került kibontásra. A kutatóárok keleti felében északnyugatdélkeleti irányú, a délkeleti részen záródó, cca. 1 m széles laza, feketésebb elszíneződés jelentkezett, aminek 0,15 m-es rétegéből lelet nem jutott napvilágra (nem igazán pregnáns alja vízszintesen húzódott). Az elsőként leírt objektum töltelékföldjében korongolt, szürke, szemcsés, hullámos falú, összeillő kora népvéndorlás kori fazékrészek jöttek elő (II. tábla 1.). A szondázás eredményeit összefoglalva megállapíthatjuk, hogy nagy valószínűséggel sikerült rögzíteni a felszínen jelenlevő nyomhoz tartozó - a leletek alapján korai Meroving-kori ház(részlet?)-t. Az alábbiakban az egyes foltok és a tárgyi emlékanyag leírását adjuk. 1. folt. Az együttes a pont eléggé tág környezetéből való leleteket tartalmazza. A szondázott hamus foltnál találtunk vaskori (föltehetően La Тёпе) edénytöredékeket, így korongolt, barnásszürke színű, réteges törésfelületű, kifelé és befelé hajló peremű tálak és más típusok darabjait, oldalrészeit (II. tábla 2-3.). Előfordulnak korongolt császárkori, jó anyagú, szürke színű alj- és oldaldarabok. A gepida kori emlékanyag jelentősebb kerámialelete egy finomabb anyagú, korongolt, szürke árnyalatú falrészlet, mely ferde vonalakkal besimított (I. tábla 2.). A házikerámia között szemcsés, szürke és barna fazekak kihajló peremei, valamint oldalai és aljai találhatók, föltűnik a hullámosra korongolt fal is. Peremek, oldalak és fenékrészek reprezentálják a különböző színű, szürkés és barnás (foltos), durva, kaviccsal-samottal-mészszemcsékkel soványított, kézzel formált edényeket/fazekakat. Külön is említésre érdemes egy olyan töredék, amely tálka, csészeszerű kis alkalmatosság része lehetett. További leletek: rotációs kőmalmokból származó töredékek, szövőszék-nehezék(?) égett darabja, salakrög, néhány patics, valamint állatcsont (II. tábla 4-13.). A kuncsorbai népvándorlás kori telepanyag legkiemelkedőbb, mintegy kuriózum lelete ugyancsak ebből a környezetből származik; csontból faragott furulya síp felőli töredéke (I. tábla 5.). Állati hosszú- ill. csövescsontból (1-1,5 mm vastag falú) szabálytalan négyszögletesre csiszolt tárgy, amelynek hosszúsága 9 cm, átmérője pedig 1 cm. Határozottan megfigyelhető a lecsapott síp felőli vég. Három lyuk, ill. azok maradványa konstatálható, melyek 0,5 cm-es kör alakúak, s 3 cm-re helyezkednek el egymástól. Az átfúrások kb. 1,5 cm hosszú és 1-2 mm mélyen kifaragott részen találhatók. Mivel nem zárt leletegyüttesből való, kora kérdéses, csak lehetőségként vethető föl, hogy V-VI. századi. 2. folt. Az elhordott felület peremén talált cca. 3x3 m átmérőjű laza, szürkés, hamus flekk. Korongolt, soványított, szürkés és barnás árnyalatú fazekak oldalait és durva, kézzel formált edények falrészeit gyűjtöttük össze. Állatcsont és növényi lenyomatos agyagtapasztás darab egészítette ki. V-VI. századiak. 3. folt. Humuszos területen fekvő, ezért halványabban látható, mindamellett hamus, kb. 3 m nagyságú objektumnyom. Belőle leletet nem sikerült összeszednünk. Datálása kérdéses. 4- folt. A sárgás központi felülettől messzebb, 20-25 m-re helyezkedett el a szántásban. Nem mutatkozott igazán pregnánsan. Kiterjedése kb. 3x3 m. Bőségesebb régészeti anyagot találtunk: állatcsont és malomkő mellett császárkori szarmata szürke edény oldal, valamint korongolt, barna és szürke, érdes V-VI. századi házikerámia alj- és oldalrészei, kézzel formált fazékfal fordult elő. Itt kell megjegyeznünk, hogy több szempontból sem egészen a legideálisabb ponton végeztük a szondázást; erre a mezőgazdasági müvelés miatt került így sor. 149