A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)
Cseh János: Kelta, szarmata, gepida és avar település maradványai egy nagykunsági lelőhelyen (Kuncsorba – XIV. dűlő)
Kelta, szarmata, gepida és avar település maradványai egy nagykunsági lelőhelyen (Kuncsorba-XIV. dűlő) CSEH JÁNOS 1988 tavaszán Kuncsorba határában késő középkori temető (és templom) leletmentését végezték a szolnoki Damjanich Múzeum régészei. A környezet szemrevételezése során közvetlenül az ásatás helye mellett - őskori (neolit?) és Árpád-kori telepleleteken kívül - vaskori, császárkori, gepida és avar szállások nyomait is sikerült konstatálni 1 . A lelőhely a falutól észak-északnyugati irányban, a faluközponttól kb. 4,5 kmre, a XIV. dűlő nyugati végében, a kuncsorbai, az örményesi és a törökszentmiklósi határ találkozásánál helyezkedik el ott, ahová nyugatról a Határút fut (1. kép). Habár a közelben van, ill. vannak kiszáradt vízfolyásmederre emlékeztető terepformák, a táj domborzata összességében kevéssé tagolt, magaspartoktól távoli mezőségi vidék. , A középkori temető (és templom) egy észak-déli, ovális magaslaton feküdt, amelyet elhordták - ezért került sor a mentőásatásra. Az ettől északra és nyugatra eső terület 87,0-87,5 méter tengerszint fölötti magasságú, tehát a KözépTisza-vidéken a megtelepedésre alkalmas helyek közé sorolható. Itt találtuk azokat a leleteket, amelyek a vaskortól a népvándorlás korig terjedő időszakra keltezhetők, az i.e. IV-III. század és az i.sz. VIH-IX. század közötti 1200-1400 esztendőre. Az eddig szerzett adatok szerint - melyek az általános terepbejárási tapasztalatok alapján több tényezőtől függően változhatnak - egy cca. 300 m átmérőjű területet határolhatunk körül; ezen belül pl. az esetünkben legpregnánsabban jelentkező Meroving-kor jelenségei két ponton kerültek elő. Ám hogy ebben a korszakban milyen nagyságú, jellegű településsel számolhatunk, egyelőre kérdéses. (2. kép) Ott, ahol a legsűrűbb lelet-koncentrálódást észleltünk, valamikor az 1988-as leletmentést megelőző években egy 40-50x20-30 m (maximum) méretű területről eltávolították a humuszt. Előtűnt a sárga agyag altalaj, s ezzel az objektumok nyomai világosan jutottak napfényre. E körül kb. 150-200x40-60 m-es felületen figyeltünk meg telepjelenségeket, s 50-70 m-es az a sáv, ahol pontos beméréssel építményfoltokat rögzítettünk 2 . Ezek a kutatások április 11-13. között és 23-án zajlottak, majd 1989-1990-ben további adatokat gyűjtöttünk. A délkeleti részen két-három pontot nem vettünk fel.
