A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)
Gróf Péter: Népvándorlás kori vonatkozások egy késő római erőd és temető feltárásának kapcsán
Népvándorlás kori vonatkozások egy késő római erőd és temető feltárásának kapcsán GRÓF PÉTER A Visegrád-gizellamajori 1 római erődöt a Duna jelenlegi partvonalától mintegy 20-30 m-re D-re, egy löszdomb folyópartra futó gerincén emelték. A kiemelkedő dombhát nemcsak vízmentes területet biztosított, de az ide épített katonai objektumból belátható a Dunakanyar egy szakasza a Visegrád-Sibrik-dombi katonai tábortól Pilismarótig, ahol a késő római időkben a Duna-parton egy kiserőd, az ún. Kis hegyen pedig egy katonai tábor vigyázta a határt (HORVÁTH-KELEMENTORMA 1979. 284-286., 288-289., SOPRONI 1978. 36-48.). A IV. századra a dunakanyari limes a Római Birodalom egyik legjobban megerősített határszakaszává vált. Csak a visegrádi - nem egészen 10 km-es - szakasz vonalán hét őrtorony, egy katonai tábor (Sibrik-domb) és egy kiserőd (Gizellamajor) védte a határt. Mindezt az élesen kanyarodó folyó, a hegyes, tagolt, nehezen belátható túlpart mellett a valeriai limeshez Szentendre, illetve Vác magasságában csatlakozó alföldi szarmata sánc - a Csörsz-árok - megléte is szükségessé tette. Ismert párhuzam a hasonlóan megerősített al-dunai limes, ahol a domborzati viszonyok mellett az Ördög-árok megépítésével a határ megerősítése is elengedhetetlenné vált (SOPRONI 1969., SOPRONI 1978.113-127.). A négyzet alaprajzú, 38x38 m-es, négy legyező alakú saroktoronnyal ellátott gizellamajori erőd feltevésünk szerint az eddigi leletanyag (érem, kerámia) és az alaprajzi sajátosság alapján a IV. század első felében, valószínűleg I. Constantinus uralkodása alatt épülhetett (I. tábla). Más késő római erősségekhez hasonlóan belső részében épületeket nem emeltek, itt feltehetően gyakorló, illetve gyülekező tér lehetett. A négy zárófalhoz épületszárnyak, kaszárnyák, műhelyek csatlakoztak. Eddig három oldalról tártuk fel ezek falait. Az erőd ENy-i saroktornyában egy hypocaustummal ellátott fürdő is működött. A padlófűtés téglapilléreit és az ólom vízvezetékkel ellátott fürdőkádat, illetve a fölösleges meleg levegő elvezetésére szolgáló tubulusokat, helyenként lenyomataikat a toronyfal mellett találtuk meg 2 . Az erődöt, a kemencéket és a temetőt magába foglaló lelőhelyegyüttes - jelenlegi hivatalos nevén - Visegrád-Dióson található. Az erőd azonban a gizellatelepi kórház régebbi gazdasági részlegeként működő és Gizellamajor néven szerepelt néhai lovasiskola területén került elő. A feltárásokat a Bős-nagymarosi vízlépcső beruházásait megelőző leletmentésként 1988-ban kezdtük, s azóta folyamatosan végezzük Gróh Dániellel közösen, a MNM Mátyás Király Múzeum részéről. Az erőd eddigi feltárásáról GRÓF, P.-GROH, D.: Előzetes jelentés a Visegrád-gizellamajori római erőd feltárásáról. Kézirat, a ComArchHung következő kötetében.
