A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 30-32. - 1987-1989 (Nyíregyháza, 1992)
Ács Csilla: Megjegyzések a késő szarmata kerámia kérdéséhez
tipikus kannelúrás és öves edényét már Alföldi András (ALFÖLDI 1932.XVIII.t.3. és 9.) is hunkorinak határozta meg. Nemcsak a korszak meghatározása és a kerámia egyéb jellegzetessége zárja ki a gepida azonosítást, hanem az a tény is, hogy a lelőhelyek, amelyeken együtt fordul elő a késő szarmata-hunkori besimított gyorskorongolt kerámia evvel a fazéktípussal a hun központi szállásterületen található. Ugyancsak késői a csillámos-szemcsés bogrács, ennek egy változata Szőregen is előkerült (VI. tábla 2.) 8 . Nemcsak a barbár leletanyag, hanem a késő római, ill. a késő római időktől római mintára működő barbár műhelyek áruja is megtalálható ebben az időszakban. Szőregen előkerült egy késő római folyatott díszű üvegpohár töredéke. Míg a korábbi időszakban a teljes szarmata barbaricumban meglehetősen kevés az üvegáru, addig a késői telep- és temetőanyagokban gyakorivá válik a késői mázas dörzstálakkal együtt. Ilyen egybeesés tapasztalható Tiszaföldvár-Téglagyár anyagában, ahol becsiszolt üvegpohár töredékek, mázas dörzstál töredékek fordultak elő a besimított sárkányos díszítésű tállal együtt (GABLER-VADAY 1986. Abb. 87.). Temetőben előkerült hasonló poharak, pl. Sándorfalván (VÖRÖS 1982/83. IV. tábla 3.), Lászlófalván (PÁLOCZI 1976. 6.) stb., de a különféle folyatott és rátett sötétkék, ill. fekete pettyes üvegpoharak is a korszak leletsorát bővítik (PARDUCZ 1959. 365-366.). A késői becsiszolt üvegpoharakkal - elsősorban síranyagok alapján - Rau foglalkozott (RAU 1972.). Késői példányai nemcsak a Dnyeper vidékén és északon, de a szarmata Barbaricumban és részben a Dunántúlon is megtalálhatók. A szőregi anyag alapján kiegészíthető a korban több irányú megközelítésben kirajzolt magyarországi Dél-Alföld olyan régiója, ahol a korábbi szarmata kerámia mellett, annak továbbfejlesztett keleti stílusú és díszítésű változatai mellett újabb edénytípusok is feltűnnek bizonyítva, hogy a hunkorban a szarmata lakosság továbbélt és kézműiparával, gazdaságával háttérgazdaságot nyújtott a nomád és katonai támadó hadjáratokat vezető hunok számára 9 . ö Korábbi elterjedésre VADAY 1980/81/b. és MRT 1989. 44. tábla 1-3., 6. 9 BÓNA 1965. 114-117., VADAY 1989. 209. 103
