A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)
Istvánovits Eszter: A Felső-Tisza-vidék legkorábbi szarmata leletei – 2–3. századi sírok Tiszavasváriból
A gömbös gyűrű (Id.2. lh.) és a gömbölyű karneolgyöngyök (ld. előbb) keltezik a sírokat. 6, Esztár, Tanácsháza (Árpád Utca). 1959-ben Horváth Attila leletmentése során került a debreceni Déri Múzeumba (59.9.1-11.) egy sírlelet. A DNY-ÉK-i tájolású váz mellett talált leletek a következők: 1. A koponya körül bronztorques (XV. tábla 3.). 2. A bal váll felett piros és töredezett lila üveggyöngy (XV. tábla 4.). 3. A bal kéz és a medence közt üveggyöngy töredéke. 4. A bal kézfej külső oldalán bronz számszeríjnbula (XV. tábla 2.). 5. A bal alkaron kiszélesedő végű bronz karperec/ek. 6. A jobb alkaron bronzkarperec (valószínűleg díszített volt, de ez már nem kivehető (XV. tábla 1.). 7. Mellen 1 szem lila üveggyöngy (XV. tábla 5.). 8. A bal boka külső oldalán orsógomb, melyet nem találtam. 9. Az alsó lábszárnál, illetve a bal combnál egy-egy cserép, melyeket nem találtam. A szarmata típusú számszeríj fibula keltezi a sírt (ld. 4. lh.). 7, Fényeslitke. Ismeretlen leletkörülmények között bronz számszeríjnbula került elő, mely a nyíregyházi Jósa András Múzeumban van (87.17.1.) (XVI. tábla 3.). Keltezésére ld. 4. lh.-nél. 8, Füzesabony, Bözsi rész. Szabó J.Gy. ismertette röviden az itt előkerült leleteket (SZABÓ 1969. 44-45.). „A hosszú testű ezüstcsat" az un. szarmata csatok körébe tartozik. 9, Füzesabony, Kettőshalom. A 2. számú homokbányából előkerült leletek között (SZABÓ 1969.44., KŐHEGYI 1982.304.306.) található többek között egy gömbös gyűrű és egy hosszúpengéjű vaskard. Korszakunkhoz csak a gömbös gyűrűt keltezhetjük biztosan, az arany ékszerek valószínűleg korábbi időszakból származnak. 10, Gávavencsellő, Gáva, Katóhalom. A községtől kb. 1 km-re DK-re mintegy 7 m magas halom a Katóhalom. Tetejéből 3 méternyit lehordtak (KISS 1961. 115.). Folyamatosan kerültek itt elő - elsősorban kelta - leletek. A felszíntől 3,5 m mélységben 1898-ban Jósa András É-D-i tájolású sírt tárt fel. (JÓSA 1899.392-393., JÓSA 1899/b. 30.Nr.2-3 ., JÓSA 1914., JÓSA 1915.201-203., ALISP.JEL. 1905.81.) A váz bal oldalán - a viseletnek megfelelően - 50 cm hosszú, kétélű vaskard. „A markolatnak fején kisujjnyi vastag hengerded karika, mely 2-3 rétegű olyan szövettel volt körülgöngyölve, amelyen 5 mm-re 8 szál fonal esett. Az igen rövid keresztvas végeit téglányalakú homorú bronzkupakok díszítették, melyek közül csak az egyiket találtuk meg." (JÓSA 1915.201.) (A kard a Jósa-féle rajz alapján - XVII. tábla 1.) A kardnak ma már csak töredékei vannak meg (XVII. tábla 2.) (62.383.1. leltári számon), valamint a bronz veret (XVII. tábla 2.) (63.27.1. leltári számon). A koponya bal oldalánál barnástéglaszínű, korongolt besimított díszü edény (XVII. tábla 3.) (64.1120.1.). 35 A Katóhalom környékéről más római kori leletek is kerültek elő. A halom felső rétegében Constantinus érem volt. A halomtól északra vezető út nyomvonalában két edény (az egyik elveszett - JÓSA 1915.202.8.ábra), a másik (64.1124.1.) analógiáját Tiszavasvári, Városföldje, Jegyző-tagon találtam meg a 8. - hunkori - objektumban. A katóhalmi sír a gyűrűs markolatú kard alapján keltezhető az általam tárgyalt időszakra. E sajátos fegyverforma az Ural-vidéken éppúgy előfordul, mint a Kaukázusban vagy a Volga mentén. 29 30 31 32 Az anyag közlésének engedélyezéséért Horváth Attilának tartozom köszönettel. A legtöbb tárgy restaurálatlan, igen rossz állapotú. Anyaguk (ezüst, bronz) gyakran kétséges. A restaurálás után előfordulhat, hogy a rajzok is némi korrekcióra szorulnak. Köszönöm Ács Csillának (Eger, Dobó István Múzeum), az anyaggyűjtéshez nyújtott segítséget. A besimított díszítésen nem kell meglepődnünk annak ellenére, hogy a köztudatban e díszítési technika mint a kései időszak jellegzetessége él. Más korai időszakra (2. század) keltezhető sírból is ismerünk besimított edényt (ISTVANOVITS 1981.). Ilyen pl. a közelben Debrecen, Hortobágyhíd - ld. katalógus 4. vagy távolabb Martfű (VADAY 1981.8.). 96
