A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)

Istvánovits Eszter: A Felső-Tisza-vidék legkorábbi szarmata leletei – 2–3. századi sírok Tiszavasváriból

kulcsfontosságú helyen feküdt ebben az időszakban (út mellett, talán átkelőhelynél, s egyben a szarmaták északkeleti csoportjának centrumában). A leletmentés során 35 sírt tártunk fel. Közülük 2 bronzkori (Nyírségi kultúra), 16 kelta (LT С), 8 római kori, 2 sír a hunkori telep objektumaihoz tartozott, s végül 7 sír kora a mellékletek alapján nem dönthető el. Az alábbiakban csak a római kori sírok leírását adom (2. kép). 1. sír. Foltját nem sikerült megfigyelnünk. Tájolása D-E 186-6°. A váz a jelenlegi felszín alatt 50-60 cm-rel feküdt. Hanyatt fekvő, nyújtott testhelyzetü gyerek váza. A sírban mért vázhossza 56 cm. A mellkasi rész igen rossz megtartású (I. tábla 1.). Mellékletek: 1. A koponya körül 3 szem gyöngy. Az egyik a felszedéskor elporlott. 1 szem világoskék gömbölyű és 1 szem kicsit nagyobb lilás, irrizáló üveg (I. tábla 2.). 7. sír. Lekerekített sarkú, téglalap alakú folttal jelentkező sír. 110 x 260 cm nagyságú gödrén belül jól megfigyelhetően jelentkezett egy 65 x 190 cm nagyságú rönkkoporsó elszíneződése. A sír mélysége a jelentkezéstől mérve 140 cm. Tájolása D-E 211-31°. Nyújtott testhelyzetü váz, melynek koponyáját valószínűleg rabláskor billentették ki a helyéről. A mellkasi rész bolygatott. A váz megtartása rendkívül rossz (II. tábla 9.). A sírt árokkal vették körül. Ennek metszete V alakú, jelentkezésétől mérve 60-80 cm mély, egyenetlen aljú. Szélessége a jelentkezésénél 70-75 cm volt. Északi felét a homokbányaszással elpusztították, a meglévő - nagyobbik - hányada zárt. Betöltésében mindössze néhány kézzel formált és korongolt jellegtelen cseréptöredéket találtunk (IV. tábla 9.). Mellékletek: 1. A koponya alsó részénél és a koponya alatt egy-egy hurkos-kampós szerkezetű ezüst fülbevaló (II. tábla 2-3.). 2. A koponyától jobbra trébelt arany fedlapos, osztott kengyelű bronzfibula vas tűszerkezettel (II. tábla 1. és 3. kép). 3. A fibula mellett félbevágott bronzcső (III. tábla 5. középső). 4. Ugyanott bronztű töredéke (III. tábla 3.). 5. A nyak tájékán ezüst féltorques (III. tábla 1.). 6. A nyak tájékán, illetve a mellkason néhány szem gyöngy: 1 sokszögű karneol, 1 hengeres fehér üveg, 1 világoskék barázdált és 3 kisebb fehér gömbölyű üveg (III. tábla 4.). 7. A bal felkarcsont külső oldalán szürke, kézzel formált orsógomb fele (II. tábla 6.). 8. Az alkarok táján egy-egy, végei felé kissé szélesedő, nyitott, ezüst huzalkarperec (IV. tábla 1-2.). 9. A jobb medence külső oldalán karcolt fenyőágmotívumos ezüstgyűrű (II. tábla 3.). 10. Az előbbi mellett kampós végű bronztű (II. tábla 7.). 11. A bal medence felső szélénél tausírozott vas övkarika (II. tábla 8.). 12. A bal oldalon, a karperectől lefelé a combcsont közepéig emailos díszű római bronz ö wer etek (V. tábla és 4. kép). 13. Ugyanott bronz rugósgyürü (III. tábla 8.). 14. Ugyanott félbevágot bronz csövecske (III. tábla 5. felső). 15. Az egyik - félbehajtott - övveretbe beletűzve fanyelű vaskés (III. tábla 6.). 16. A medence környékén gyöngyök: 4 kicsi fehér gömbölyű, 1 nagyobb sokszögű zöld és 1 apró világoskék göbölyü üveg (III. tábla 2.). 17. A medence alatt kétfülü kis ezüstpixis (II. tábla 4.). 18. Valószínűleg a textilöv végéről csüngött egy nagy zöld üveggyöngy (III. tábla 12.). 19. A lábak tájékán bronz övbujtató (IV. tábla 5.). 20. Ugyanot 2 bronz rugósgyürü (IV. tábla 3-4.). 21. Ugyanott bronztű töredéke (III. tábla 11.). 22. Ugyanott kisebb bronztöredékek (III. tábla 9-10.). 23. A jobb lábnál 3 apró zöld korong alakú, 6 ép és 1 töredékes narancssárga és 15 zöld sokszögű, 4 lilásfekete apró gömbölyű és 18 ugyanilyen átlátszó világoskék üveggyöngy (IV. tábla 8.). 24. A bal lábnál 3 apró zöld korong alakú, 17 zöld sokszögű, 5 lilásfekete, 14 világoskék, átlátszó, 1 fekete és 9 narancssárga apró gömbölyű üveggyöngy (IV. tábla 7.). 25. A láb környékén további szétszórt gyöngyök: 7 zöld, 1 narancssárga és 1 fehér sokszögű, 2 lilásfekete, 5 narancssárga, 11 átlátszó világoskék apró gömbölyű, 1 lilásfekete apró bikónikus példány (IV. tábla 10.). 26. A sírföldben 7 kisebb-nagyobb gömbölyű üveggyöngy (III. tábla 7.). 27. A sírföldben félbevágott cső alakú bronzveret (III. tábla 5. alul). 28. A betöltésben és a sírban több nagy fehér gömbölyű üveggyöngyöt figyeltünk meg, amelyek azonban a bontáskor elporladtak. Ez utóbbi hét sírt vonalkázással jelöltem a temetőtérképen (2. kép). A kelta és bronzkori temetkezéseket, valamint a hunkori objektumokat később teszem közzé. Az anyag antropológiai értékelését Szathmáry László végezte el összehasonlítva egyúttal a különböző korú sírok csontvázleleteit is. A sír nagy valószínűséggel római kori, de egyértelműen nem zárható ki az sem, hogy a kelta temetőhöz tartozik. 85