A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)

Bene János: Az őszirózsás forradalom emlékanyag a Jósa András Múzeumban

120 taggal, két tiszt vezetése alatt. Egy közrendőrnek a kezdő fizetése pótlékokkal együtt 3200 korona lesz, ezenkívül minden tényleg szolgálatban eltöltött nap után 2 korona napidíj illeti a szolgálatot teljesítő rendőrt... A tűzoltóságot szintén a rend­őrállományba osztja be és a hivatásos tűzoltók számát tizenhatról fölemelik huszon­háromra.^ - olvashatjuk november 24-én a Nyírvidékben. Ugyanezen az ülésen terjesztette elő dr. Vietórisz István, a polgárőrség pa­rancsnoka a kötelező polgárőségről szóló javaslatot. Eszerint Nyíregyházán polgár­őri szolgálatot tartozik teljesíteni minden 18-50 év közötti polgár azok kivételével, akiket hatósági orvosi bizonyítvány alapján, vagy foglalkozásuk miatt a szolgálat alól fölmentenek. A polgárőrség szervezeti és fenntartási költségeit azok fedezik, akik nem teljesítenek szolgálatot, továbbá a nyíregyházi háztulajdonosok, ha nem is laknak Nyíregyházán. Azok a polgárőrök, akik mulasztást követnek el, 10-1000 koronáig terjedő pénzbírsággal sújtatnak. Fontos, hogy minden polgárőr teljesítse köteleségét, mert csak úgy óvható meg a város biztonsága - mondta dr. Vietórisz István. Négy nap múlva arról adott hírt a Nyírvidék, hogy a rendőrség megkezdte működését. A nagyobbrészt leszerelt katonákból alakított testület tagjai szuronyos puskával járják a várost, katonaruhát viselnek. Rendőr mivoltukat a nemzetiszínű karszalag jelzi rajta a VÁROSI RENDŐR felirattal. Rajtuk kívül még egy nemzetőr század, hat tiszt 120 fős legénységgel, az 1919 áprilisában kivégzett Kovács István főhadnagy parancsnoksága alatt, vigyázott a város rendjére. Közben lázasan folyt a polgárőrség szervezése. November 25-én a Városháza kistermében már alakuló ülésre gyűltek ősze a polgárőrség tagjai. „A gyűlésen, melyen Vietórisz István dr. elnökölt, fölolvasták a polgárőrökre vonatkozó ren­delkezéseket, amelyet minden polgárőr magára nézve kötelezőnek tart és elismer. Vietórisz István dr. fölkérésére Popini Albert dr. fölolvasott egy javaslatot, amely alapján a polgárőrség parancs­nokait akarták megválasztani. A polgárőrség parancsnokának egyhangúlag Vietórisz István dr. századost választották meg, de a kerületi és járőrparancsnokok megválasztásánál nem tudtak tel­jes megegyezésre jutni és így csak a kerületi parancsokokat választották meg. E szerint az első kerület parancsnoka Láng Ernő, a második kerület parancsnoka Walter Géza dr., a harmadik kerü­let parancsnoka Szabó László dr. és a negyedik kerület parancsnoka Rimaszombat hy Géza dr. lett. A járörparancsnoki és más tisztségek betöltését minden kerület a maga kebelében negyvennyolc óra alatt választja meg. Kimondották, hogy a polgárőrség Nyíregyháza város minden 18-55 éves polgárára nemre való tekintet nélkül kötelező. A nők, az 55 évnél idősebbek, továbbá azok, akik nem laknak a városban, de háza van Nyíregyházán, megváltást kötelesek fizetni. Minden polgárőr kötelességét a legjobb meggyőződése szerint tartozik teljesíteni és aki nem teljesíti a kötelességét pénzbüntetéssel sújtják. Vietórisz István dr. bejelentette még az összegyűlt polgárörségnek, hogy az alakulás három évre történt és feloszlása esetén a polgárőrség pénze a városi rendőri alaphoz csatolandó." így tehát a polgárőrséget a város négy kerülete alapján szervezték meg, s ellát­ták őket a helyi Klafter-nyomdában készített, pecsétes igazolványokkal (3. kép). 19 December végére a polgárőrség szervezése befejezéséhez közeledett és „nemsokára olyan közbiztonsági erő lesz Nyíregyházán, amely a rendőrséggel együtt teljes mértékben biztosítja a város közbiztonságát. A polgárőrséget Nyíregyházán kerületenkint szer­vezték meg, minden kerületnek egy parancsnoka van és minden kerület három járőr körletbe van Nyírvidék 1918. november 27.2. JAM Tört.dok. 67.194.1. 334

Next

/
Thumbnails
Contents