A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)
Riczu Zoltán: Zsidó építészeti emlékek Nyíregyházán
folytatta le az eljárást és nem adott ki semmilyen ügyiratot. Február 12-én megkapták az engedélyt. 44 Március 2-án a rendőrkapitány, a tűzoltóparancsnok, a városi főmérnök és a tisztiorvos szemlét tartott. 45 Megállapították, hogy az épület a terveknek megfelelően készült el, eleget tesz a közegészségügyi, a közbiztonsági és tűzbiztonsági előírásoknak, ám ragaszkodtak egy gerenda eltávolításához, mely - véleményük szerint - tüzet okozhat. A Városi Tanács a szemle jelentését, véleményezését jóváhagyólag tudomásul vette. A kérdéses gerenda igen hosszadalmas vitához vezetett a hitközség és a tanács között. A műszaki tanácsos október 27én azt jelentette, hogy a gerenda még mindig ott van (ti. a kéményben): a Városi Tanács november 28-án, 1924. július 7-én és 17-én is foglalkozott az üggyel. 46 Végül Rosenwasser Adolf, a Németi Sándort követő hitközségi elnök írt egy felterjesztést, melyben leírta, hogy a kérdéses gerenda nem érinti a kémény „belvilágát" 47 , a szellőzőbe vezet és így nem tűzveszélyes. Szeptember 23-án a műszaki tanácsos is ezt állapította meg, így végül a gerenda megmaradhatott a helyén. 48 A Városi Tanács szeptemberi ülésén lezárta az ügyet. Az épület ma is megtalálható, de már nem látja el egykori funkcióját, ma raktárépület. A status quo hitközség Síp utca 12. szám alatti házának átalakítása Míg az ortodox hitközség új épületek építését szorgalmazta, a status quo hitközség a meglévőket javíttatta és alakíttatta át a növekvő létszámnak és igényeknek megfelelően. Ilyen átalakítást követhetünk végig a Síp utca 12. számú ház esetében, amelyben a kántor és a metsző lakott. 1920. június 4-én műszaki leírás készült az átalakításról. 49 Eszerint a meglévő épület utcai főfalát le kívánják bontani és terméskő alapon égetett téglával újrafalazzák. A mennyezeti nád borítást bevakolják, a tetőt cseréppel fedik. A bővítmény egy szoba (4,7 m x 4,0 m) és egy folyosó, mely 1,5 méter széles lesz. Az építőmester Fekete Gyula. Június 10-én beterjesztették a tervet a tanácshoz. A szemle július 1-én volt 50 ; megállapították, hogy az építkezés abban az esetben engedélyezhető, ha a telek helyén nem nyitnak utat, tehát nem kell kisajátítani. Felmerült ugyanis, hogy a Síp és a Víz utcát ezen a telken keresztül kötik össze. Ezen kívül tűzfal emelését és tűzbiztos tetőfedést írtak elő. A szomszédok az építkezés ellen nem emeltek kifogást. Júlis 29-én 51 a hitközség bejelentette, hogy saját felelősségére megkezdte az építkezést, mivel lopkodják az anyagot, amit az építkezéshez biztosítottak. A lakás felépítése közérdek, ezért remélik, hogy a Városi Tanács megértést tanúsít és 44. Lásd 43. jegyzet. Lásd 41. jegyzet. 46 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1922. a.sz. 34228/1922. i.sz., 37692/1923. i.sz., 18614/1924. i.sz. 47 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1922. a.sz. 24866/1924.i.sz. 48 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1922. a.sz. 27095/1924. i.sz. 49 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1904. a.sz. 15206/1904. i.sz. 50 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1904.a.sz. 355/1920.i.sz. 51 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 264/1904. a.sz. 21422/1920i.sz. 310
