A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)
Riczu Zoltán: Zsidó építészeti emlékek Nyíregyházán
szabályrendeletek betartására. Ellenkező esetben 2000 korona büntetést helyezett kilátásba, illetve az esetleges bontás költségének viselését. Rendelkezett az 1538 korona használatbavételi díjáról - helybenhagyólag. A tanács a Magánépítkezési Bizottság jelentését elfogadva, 1923. március 5-én kiadta 27 a véghatározatot az építkezés engedélyezéséről. Hamarosan megegyeztek az 1,6 négyszögöl árában és a hitközség befizette a pénzt. Ezek után Rosenwasser Adolf, a Németi Sándort követő hitközségi elnök a bontási munkálatok megkezdésének engedélyezését kérte, mivel Wieder Sólem rabbihelyettest és Weinberger Izrael egyházfit elhelyezték az Árok utca 5. sz. alatti házban 28 . A műszaki tanácsos és a főügyész életveszély miatt sürgősnek ítélte a bontást, 29 mert a falak eltértek a függőlegestől és megrepedtek, a kémény lerogyófélben volt, a füstcsőnél nyílás keletkezett, ez pedig tűzveszélyes. A pincelejáratot fedő deszkákból kettő törött, az előszoba mennyezete leszakadással fenyegetett, a középső szoba mennyezete meghajlott, az utcai részen hiányzott a szelemen, a zsindely elavult - a hiányzó részeken kátrány fedte a tetőt -, a templom falai sem függőlegesek és átázott a mennyezet. Meglepő módon a hitközség vezetősége nem egyeztette terveit a rabbihelyettessel és az egyházfival - a bontás ellen a rabbihelyettes fellebbezett. 30 Arra hivatkozott, hogy a lakást természetbeni járandóságként kapta, rituális okból a templommal egy telken kell laknia. 31 Az Árok utca messze van és már nem tudja mindennap megtenni a hosszú utat. A lakás különben is kijavítható, lebontása a lakáshiány miatt sem indokolt. Elviseli az építkezéssel járó zajt, de kéri a bontási kérvény elutasítását, minthogy a bontás teljesen indokolatlan, idő előtti és felesleges. A tanács az 1923. április 28-i rendkívüli ülésén úgy foglalt állást, hogy a bontás - tekintet nélkül a fellebbezésre - végrehajtható a következő indokok alapján 32 : a lakók elhelyezése biztosított, az épület életveszélyes. Városi érdek, hogy szép, díszes épület emelkedjék a régi helyén. Szociális érdek, hogy a város munkássága keresethez jusson. Mielőbb kezdjék meg a munkálatokat, mert a gazdasági viszonyok súlyosbodnak, a munkabérek emelkednek - késlekedés esetén az építkezést nehéz lesz befejezni. Ez az állásfoglalás a május 5-én kiadott véghatározatban jelent meg hivatalosan. Pár nappal később - miután a felek magánúton megegyeztek - megkezdődött a munka. 33 Lebontották a két épületet, május 15-én már meghirdették a bontott anyag árverezését. 34 Az építkezésért felelős személy Tutkovics Ferenc építőmester 35 (Nyíregyháza, Bujtos út 24.) lett, ám hamarosan átadta a munkát Menczy Henrik építőmesternek, Lásd 23. jegyzet. SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 26/1923. a.sz. 12762/1923. i.sz. SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 26/1923. a.sz. 12645/1923. i.sz. 30. Lásd 11. jegyzet. Dr. Schweitzer József professzor, az Országos Rabbiképző Intézet Igazgatója szóbeli közlése alapján tudom, hogy nincs ilyen rituális előírás. Lásd 29. jegyzet. SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 26/1923. a.sz. 15153/1923. i.sz. Nyírvidék 1923. május 15.7. Lásd 23. jegyzet. 307
