A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)

Riczu Zoltán: Zsidó építészeti emlékek Nyíregyházán

2. kép A lebontandó épületek tervrajza (SzMLt. V.B.186.IV. kútfő, 26/1923. a.sz. 03384/1923. i.sz. melléklete) Bild 2. Plan der abzutragenden Gebäuden és megállapította, hogy a ház délnyugati sarka dől; az addigi alátámasztás nem elegendő a stabilizáláshoz. Németi Sándor hitközségi elnök 1923. január 31-én 19 építési engedélyt kért - benyújtotta az építendő zsinagóga terveit. Baumhorn Li­pót 20 (Bp.VII.Izsó út 8.) - a korszak legjelentősebb zsinagóga tervezője és építője ­készítette a huszonnégy rajzból álló tervet. (A hitközség ekkor bírálta el az 1918-as pályázatot.) Baumhorn Lipót ekkor már több, mint húsz zsinagógát épített fel az országban, köztük az esztergomit, a szegedit, az újvidékit, a brassóit, a ceglédit és a zuglóit (Budapesten). A nyíregyházi ortodox hitközség döntésével a leggazda­gabb és legigényesebb hitközségekhez mérhette magát. Vasbeton szerkezeti eleme­ket is felhasználtak az építkezésnél. Ennek terveit, statikai számításait Raab Dezső (Bp.VIII. Gyulai Pál u. 16.) készítette. 21 Raab Dezső okleveles mérnök, építőmester és vasbetontervező is volt egyben. A telekkönyvi hivataltól másolatot kértek, mely bizonyította a telek és a rajta 19 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 26/1923. a.sz. 03384/1923. i.sz Baumhorn Lipót (Kisbér, 1860. december 28. - Kisbér, 1932. július 8.). Építész. Bécsben vé­gezte a Műegyetemet. Lechner Ödön és Pártos Gyula műhelyében dolgozott hosszabb ideig. Építészeti tanulmányok céljából beutazta Közép-Európát és Itáliát. (ÚJVÁRI 1929.96., vala­mint Magyar életrajzi lexikon, szerk: Kenyeres Ágnes, Budapest, 1967. 150-151.) 21 SzMLt.V.B.186.IV. kútfő, 26/1923. a.sz. 03384/1923.i.sz. 302

Next

/
Thumbnails
Contents