A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)

†Csiszár Árpád: Szatmár-beregi kismesterségek

5. kép Nagy sózóteknő (Lónya, 1985.) Bild 5. Grosse Pökelmulde (Lónya, 1985.) ún. sózóteknők és a dagasztóteknők voltak. Kisebb méretű a kalácsdagasztó. Ezeknek a végén két-két fülecskét, szarvat hagytak. Egyszerű, sima véggel készült a nagy alakú mosóteknő és a kisebb gyermekfirisztő teknő. Egyik vége egyenes, a másik lekerekített a gyúróteknőnek. Hasonló, de szélesebb és mélyebb a mosogató teknő. Két-két keskenyebb fogója van a kenyérszakasztó fatálnak. Egészen kerekek és fületlenek az evőtálak. A teknővájók készítették a fakanalakat is, mind az evő-, mind a főzőkanalakat, a gabona szórólapátokat, az egy fából készült kenyérsütő lapátokat, lisztmeröket stb. A teknőhöz a fát hasítás előtt a fejszével szabták darabokra és enyhe ütögetéssel, ékekkel hasították el. A teknők mértékének megállapításánál mérőeszközül a fejsze fejét használták, azt forgatták előre. Ha egy-egy fűzfa nehezen hasadt, akkor hasítás helyett „cseterben" vágták végig a fejszével vésésszerüen. A nyárfából készített teknő értéktelenebb volt, mert könnyebben repedt. A kevésbé használható fából tyúkválúkat készítettek. A teknővájás fő ideje a tavasz és a kora nyár. Szikkadt fából nem szivesen dolgoztak. A kész nyárfateknőt - hogy a repedéstől megóvják - árnyékolással védték. A teknővájás nagy szakértelmet és nagy gyakorlatot igénylő munka. A fejszével mindig úgy vágnak a fába, hogy a fokán kicsit billentenek, így a fejsze csak kis darabot pattint le egyszerre. Az ügyes teknővájó a fejszével egészen vékonyra - 2-3 cm-esre - vájja a kis teknőt, amelyet belül a kapocskával, kívül a kétnyelű késsel már csak simítani kell. Egyes teknővájók olyan ügyesen vágták ki a nagyobb teknő belsejéből a fát, hogy még azt is fel tudták használni. Az ugomyai Serbán azzal dicsekedett, hogy akármennyi teknőt is tud csinálni olyat, ahol a kisebb pontosan beleillik a nagyobbá. A teknővájók csak ritkán dolgoznak egyedül. Jó időben a család gyakran kiköltözik a munkahelyre. Csak ritkán dolgoznak az udvaron, a fát legtöbbször a kivágás helyén dolgozzák fel. A rönköt nehezebb volna szállítani, mint a kész árut. A naményi Varga család mégis leginkább vásárolt fából, saját udvarán végezte a munkát. Akkor dolgoztak csak a gazda udvarán, ha felében ment a munka. 268