A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)
Szabó Sarolta: Céhes emlékek a Jósa András Múzeumban
A nyíregyházi szűcs céh kannája vörösrézből készült egyfülü, alján szűkülő, vállánál kiszélesedő, kiöntőszájjal és csuklós fedővel ellátott edény. A fülön kívül van még egy vaspánt fogantyúja is, amely két helyen csatlakozik a vállrészhez. Az edény hasán körbefutó felirat: A NYÍREGYHÁZI NEMES SZŰCS TÁRSULAT RÉSZÉRE KÉSZÍTTETTE K.G. 1871. Bor tárolására használták nagy űrtartalma alapján. Pál napkor (január 21.) volt a szűcsök újesztendeje. A nyíregyházi szűcsök ekkor tartották az év utolsó naggy ülését, illetve az ahhoz legközelebbi napon rendezte az ifjúság a bálját, amely az összes mesterség között a legelső volt, és legalább két éjjel tartott. Hordószámra vették a bort, melyet a rengeteg étellel együtt éjfélkor fogyasztottak el (KISS 1929.33-34.). A kanna - amely felirata szerint a szűcs társulat számára készült 1871-ben - azt jelzi, hogy a szűcsök a céhek 1872-es hivatalos eltörlése előtt már társulatként működtek. Pecsétnyomójuk is ezt támasztja alá. Már ettől az évtől elnököt és ellenőrt választottak a céhmesterek helyett, ugyanakkor a szűcs ifjúság vezetői megmaradtak hagyományos tisztükben (KISS 1929.39.). A szűcs céh boroskannája 1933-ban került a Jósa András Múzeumba Lejtényi Gyula vármegyei számtanácsos ajándékaként, aki már korábban odaadta a múzeumnak édesapja, Lejtrik Sámuel szűcsmester szerszámait. Tőle Kiss Lajos is gyűjtött anyagot, amikor feldolgozta a nyíregyházi szűcsmesterséget és szűcsornamentikát (KISS 1929.50.). A bodrogkeresztúri bodnár céh ónedénye (17. kép) Bodrogkeresztúron a céhek a 18. század elején alakultak. Legkorábban a szabók és a csizmadiák kaptak privilégiumot 1721-ben (CÉHKATASZTER 11.271.). A kádárok 1815-ben hozták létre céhüket, amelyről megmaradt pecsét nyomatuk tanúskodik (BODÓ 1970.215.). A bodrogkeresztúri bodnár céh ónedénye hatszögletes. E formát Nagybákay céhkondérnak vagy palacknak nevezi. Vörösrézből vagy ónból készítették ezeket, négy-, hat- vagy többszögletes hasáb alakúakra, rövid nyakkal. Szeszes ital tárolására szolgáltak, szájuk csavarra járó kupakkal záródik. Különösen Miskolc, Kassa, Rozsnyó vidékén nevezték így ezt a típust (NAGYBÁKAY 1965. 146-147.). A bodrogkeresztúri céhkondér hatszögletes, nemcsak csavaros kupakja van, de kiöntővel is rendelkezik, amelynek a végére menetet vágtak. Valószínűleg ez is kupakkal záródott. Az edény két lapjára véset került; az egyiken a bodnár céh, illetve mesterség szimbólumai, két ágaskodó oroszlán hordót, rajta fakörzőt, bárdot és bunkót tart. Fölöttük hétágú korona. Az edény másik lapján felirat: AZ BODROG KERESZTÚRI: Ns BODNÁR CHE SZÁMÁRA FŐ CHÉCH M. CEHÁN JÁN: 2. SZÉKELY MICH. CHE SZOLGA SKÁLA JÁNOS DEN 20 MARTIUSBA 1825. A dátumot leveles ág fogja közre. A nyíregyházi volt városi múzeum anyagából került a Jósa András Múzeumba 1950-ben. Ott először a Néprajzi Gyűjteménybe leltározták be, majd 1963-ban az akkor létrehozott Iparművészeti Gyűjteménybe került. 247
