A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)

Szabó Sarolta: Céhes emlékek a Jósa András Múzeumban

évben került a Jósa András Múzeumba a céh pecsétnyomója és az ifjúság ládája is. A táblát napjainkig a nagykállói „Kallux" Cipőipari szövetkezet őrzi. 13. kép A nagykállói csizmadia céh behívótáblája Bild 13. Schildertafel der Stiefelmacherzunft von Nagykálló Céhedények A céhedények a céhládákhoz, céhbehívótáblákhoz és a céhpecsétnyomókhoz hasonlóan fontos szerepet töltöttek be a céhek életében. A céhek különböző összejövetelein használt edények nemcsak a lakmározást és az ivást szolgálták, hanem ezen túlmenően az együvétartozás, a társas szellem szimbólumává is váltak. Az evésre szolgáló edények jelentősége csekélyebb volt, az ivásra használtaké ellenben annál nagyobb. Ez azzal magyarázható, hogy a céhtagok bármelyikének helyzetében bekövetkezett fontosabb változás meghatározott szertartások szerint ment végbe, ünnepélyes lakoma és áldomás ivás kíséretében (NAGYBÁKAY 1965.139.). A Jósa András Múzeum gyűjteményében négy céhedényt találunk. Mindegyik más típust képvisel, van közöttük egy cserépkulacs, egy serleg, egy boroskanna és egy hatszögletű ónkanna. Ha az edények használati helyét nézzük, kettő minden kétséget kizáróan, egy pedig nagy valószínűséggel Nyíregyházához köthető. Egy edény - az ónkanna - a bodrogkeresztúri bodnár céhé volt. A tárgyak mindegyike datált, 1818 és 1871 között készültek. 243