A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)

Szabó Sarolta: Céhes emlékek a Jósa András Múzeumban

A nyíregyházi tímárcéh 1818-ban lett önálló, mintegy 36 cserzővarga kérte a céhbe való felvételét (FERENCZY 1927.69.). A tímárok számukat tekintve a csizmadiák és szabók után a harmadik legnépesebb céhet képviselték a városban. Vagyoni helyzetüket tekintve az elsők között voltak a mesteremberek körében. Az 1850. évi népességösszeírás szerint - az arányokat véve tekintetbe - közülük rendelkeztek a legtöbben ingatlannal (a tímármesterek 95 %-ának volt háztulajdona) (ÁCS 1982.49.). Vagyoni helyzetük céhládájuk külső megjelenésében is kifejezésre jutott. A Jósa András Múzeumban található ládák közül ez a legreprezentatívabb. A láda pontos készítési idejét nem tudjuk, stílusa után ítélve az 1800-as évek második évtizedénél nem későbbi. A láda tipikus empire stílussajátosságokat mutat. Egyenes oldalú, sarkain kockákon álló fekete oszlopok, minderi oldalán vékony, berakott szalagkeret. Fedelén kiemelkedő, ívesen hajló zárszekrény, amelynek elhúzható teteje enyhén magasodik, ez is fekete. Négy sarkán esztergált fekete gombok. Két keskenyebbik oldalfala kiemelhető, így válik láthatóvá a titkos fiók. Fedelét két kulccsal lehet kinyitni, az egyik kulcs a zárszekrényt nyitja, a másik a láda zárszerkezetét, amelyet a zárszekrényke rejt magában. (A zárszerkezet kulcsa is megtalálható a múzeumban.) Lapított hasáblábakon áll. A láda 1950-ben került a Jósa András Múzeumba a volt városi múzeum anyagából. 7. kép Szabók céhládája Bild 7. Zunftlade der Schneider 236