A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)

Istvánovits Eszter: A Felső-Tisza-vidék legkorábbi szarmata leletei – 2–3. századi sírok Tiszavasváriból

PESKAR 1972.110-112. alapján a típus a 2. század végétől a 4. századig használatos. 21, Tiszaeszlár, Bashalom, Csengőspart. A falutól keletre a szabályozás előtti ártér peremén húzódó homokdombon Kovalovszki Júlia tárt fel két szarmata sírt (KOVALOVSZKI 1980. 28-29., MNM.KGy. 68.189.1-4. 68.190.1-7.). Az 1. sír fibulája JOBST 1975.181. alapján a 2. sír fibulája pedig ugyancsak a korszakunkra keltezhető. Az 1. sír Vespasianus érme (BMC 27.) nem keltező értékű. 22, Tiszaeszlár, Szellőhalom, Vécsey-tanya. 1947-ben Rohács J. sírokat tárt fel. Közülük a 3-9. sír volt római kori. A 9. sírból a Nemzeti Múzeum őriz egy bronz szarmata csatot és a hozzá tartozó veretet (XXI. tábla 2.,5.), valamint gyöngyöket: 2 hengeres piros, 10 zöld, 3 Ша és 2 sárga sokszögű, 6 piros és 2 sárga hasábos, 1 kis barna és 1 nagyobb fehér gömbölyű üveg (XXI. tábla 3.) (MNM.NGy.1948.10.14.,16-18.). A csatokat ismerteti VADAY-KULCSÁR 1984. 245. Rohács J. egy poharat is említ innen (MNM. Adattár I.T.45.) és egy orsógombot (XXI. tábla 4.). 23, Tiszalok, KlSVajasdomb. Avar leletek között leltároztak innen a Nemzeti Múzeumban egy emailos fibulát (11.1942.2.) (XVI. tábla 2.), valamint gyöngyöket: 2 hatszög alapú hasábos zöld, 1 aranyfóliás átlátszó és 1 fehér üveggyöngyöt (XVI. tábla 4.). A fibula keltezéséhez Id. 15. lh. 24, Tiszalők, Vásárhalom. A falutól Ny-ra a Vásárhalom kísérőhalmában (XXIII.tábla 6.) 1934-ben, szőlő alá forgatáskor több sír került elő. Közülük egy római korit Rohács József tárt fel. Ez a sír az azóta elhordott Vásárhalom melletti úttól a Tisza felé 20-25 lépésre feküdt. K-Ny-i tájolású, 80 cm mély sír. A váz az elbeszélések szerint fejjel keletre feküdt. (Déri Múzeum 1935.20.1-5.) 1. Ezüst torques (XXIII. tábla 1.). 2. Beleakasztva gyöngyök, melyek elvesztek azóta (ld. DMÉ 1935.58-61 .Fig.20. XXIII. tábla 2.) 3. A vállon bronz svasztika fibula, melyre vasrozsda tapadt (XXIII. tábla 3.). 4. Alföldi típusú számszeríjfibula vas stifttel (XXIII. tábla 4.). 5. A lábnál téglaszínű, korongolt, simított kis edény (XXIII. tábla 5.) (PÁRDUCZ 1950.65. XC/14.). A svasztika fibulát a szakirodalomban tévesen említik mint 3-4. századi vandált (MESTERHÁZY 1974.26.). A szarmata barbaricumban több helyen feltűnik (pl. Szeged, Rivódülő - AÉ 1903.381-384.). A római készítmény általános használatának ideje a 2. század és a 3. század eleje (BÖHME 1984.45-46. Typ. 49.a., JOBST 1975. 34/A típus 122-123., RIHA 1979. Typ 3.19.2. 88-89.). (A számszeríjfibulára ld. 4. lh.) 25, Tiszanagyfalu, Nagymorotva, Kistelek-dülö. Id. Liptay Ede ajándékaként 1908-ban került a Jósa Múzeumba néhány szórvány lelet. A Tisza bal partján az 1860-70-es években találták ezeket. A különböző korú leletek közt 2. század végi - 3. század elejei: 1. Ezüst szíjvég (64.201.1.) (XXI. tábla 7.). 2. Áttört bronz törvég (64.199.1.) (XXI. tábla 6.). Ez utóbbi SELLYE 1973.139. alapján keltezhető. (A leletekre ld. PÁRDUCZ 1931.121., PÁRDUCZ 1950.49.) 26, Tiszavas vári, Paptelekhát. A településtől DK-re (1. kép. 4.) földmunkáknál Kalicz Nándor és Makkay János többek közöt 6 római kori sírt tárt fel 1956-ban (KALICZ-MAKKAY 1977., RFüz.1.9.1958.14.J.

34 A rómaikori 2.,8.,11.,12.,17. és 21. sír közül a következőkről rendelkezem információval: 2. sír: NyDNy-KÉK-i tájolású sír. Vaskarddal eltemetett férfi (Jósa Múzeum 62.265.1.). Kora kérdéses. 17. sír: Ny-K-i tájolású sír. Mellékletei: 1. bronz karperec (XXIV. tábla 8.). 2. Csiholóvas rározsdásodott kovával és gyönggyel (XXIV. tábla 3.). 3. Összesen 5 kovaszilánk (XXIV. tábla 5-6.) 4. Összesen 3 fehér üveg, 1 mész, 4 korall, 2 zöld üveg és 2 sokszögű karneolgyöngy (XXIV. tábla Köszönöm az ásat óknak a leletek publikálásának átengedését. 99