A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29. - 1984-1986 (Nyíregyháza, 1990)

Istvánovits Eszter: A Felső-Tisza-vidék legkorábbi szarmata leletei – 2–3. századi sírok Tiszavasváriból

(XX. tábla 5.). 10. Vastöredékek - a leltárkönyv szerint „mélyítéses díszekkel a peremén. Nyitott öv lemezvégének látszik 5x5 cm". 11. Vaskés fa nyéllel (XX. tábla 7.). 12. Sötétszürke, áttetsző pattinték (XX. tábla 8.). A leletek közül a szarmata csatok (ld. 5. lh.), valamint a germán típusú térdfibula (ld. 4. lh.) tartozik a korszakunkhoz. Ezért - annak ellenére, hogy az erős profilú fibula korábbi időszakból származik (VADAY- SZŐKE 1983.115.) - a leletegyüttes egészében a 2. század végére - 3. század elejére keltezhető. 14, Kállósemjén, Kiskálló, Kiscsere. (PÁRDUCZ 1931.167. - Kiskállóként, VADAYKULCSÁR 1984.243. - Nagykálióként.) 100 holdnyi szélhordásos területen bronz szarmata csat került elő (Jósa Múzeum 64.544.4.) (XXI. tábla 1.). (JÓSA 1899.377.). 15, KÖrŐSSZegapáti, Kormosd puszta. Barabás Sándor földjéről egy sírlelet került a debreceni Déri Múzeumba (1936.30.1-5.). Edények, gyöngyök és orsógomb mellett emailos korongfibulát találtak. Az emailbetét többsége hiányzik, a félköríves részen kék betét (XV. tábla 7.). A fibula (VADAY 1987.118-120.) korszakunkra keltezhető (ld. még SELLYE 1939.11-12. VIII/16., XIX/8., PATEK 1942.49-50. XV/4., RIHA 1979.87. Typ.3.15.1.). Maklár. A lelőhelyre vonatkozó bizonytalanságokat ld. KŐHEGYI 1982.316. 16, Mezöcsát, Márkusdomb. 1964-ben a szántás fordított ki egy D-É-i vázat. (VÉGH 1971.90.) A leletek a miskolci Herman Ottó Múzeumba kerültek (65.37.1-8.). 1. A jobb lábfejnél eldolgozott felületű, kézzel formált csupor (XXII. tábla 5.). 2. A bokákon és a medencén szarmata csat- és szíjvég garnitúra (VADAY-KULCSAR 1984.243., valamint a hiányzó típus XXII. tábla 1.). 3. A medence bal oldalán kova (XXII. tábla 3.). 4. Ugyanott vaskés (XXII. tábla 2.). 5. Ugyanott vascsipesz töredéke (XXII. tábla 4.) - ez utóbbit késként közölték (VÉGH 1971.90.). A szarmata csatok alapján keltezhetjük korszakunkhoz. 17, Nagyhalász, Telektanya. Kállay András ajándékaként előbb 1897-ben egy világosszürke, durva kivitelű kis edény (Jósa Múzeum 65. 226. 1.), majd egy bronz térdfibula (64. 1113. 1.) került 1899-ben a múzeumba (XVI. tábla 5., 7.). A fibula JOBST 1975.66.13.D., RIHA 1979.3.12.4. és KOVRIG 1937.X.83. alapján 2-3. századi. Nagykároly vidéke = Carei (1. lh.). Párducz M. közölt innen egy ismeretlen leletkörülményű együttest, mely bronzkarikát, orsógombot, 2 térdfibulát és kéttagú szarmata csathoz tartozó csüngőt tartalmazott (PÁRDUCZ 1947.50., VADAY-KULCSÁR 1984.240.). 18, Nyíregyháza, Oros. Útépítés során Korek József leletmentéséből származik egy emailos fibula. A középső, csillag alakú részen piros, a félkörökben kék zománccal (Jósa Múzeum 64.61.1. XVI. tábla 1.). A fibula keltezésére ld. 15.1h. 19, Ohat, Csípöhalom. A Mélyépítő Vállalat munkái során 1952-ben leletegyüttes került a debreceni múzeumba (52.181.1-3.). 1. Emailos peltafibula (XIX. tábla 6.). 2. Középszürke, korongolt edény (XIII. tábla 2.). 3. Gyöngyök: 3 gömbölyű kalcedon, 3 hengeres kréta, 3 fehér hengeres, 1 fehér gömbölyű, 3 zöld hatszög alapú hasábos és 2 szabálytalan alakú kék üveg (XIX. tábla 5.). Az emailos pelta alakú fibula (VADAY 1985.373., VADAY 1987.121-122.) a 2. század végére - 3. század elejére keltezi a leleteket. 20, Rétkozberencs, Paromdomb. 1963-ban Juhász J. talált közelebbről meg nem nevezett körülmények között egy fázott ált kengyelü bronzfibulát, mely a kisvárdai Vármúzeumba került (64.44.4.)(XVI. tábla 6.). 98