A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)
Voigt Vilmos: A magyar verses epika. A hősepika kutatástörténete
gyarok elődeinek folklórjával. Az obi-ugor verses epikával is ugyanez a helyzet. Legjelesebb alkotásai késeiek — jóllehet már így is vitathatatlanul többszáz évet számlálnak — és nem tehetjük fel róluk azt, hogy az ugor egység idején is meglehettek volna. Ami meg kezdetlegesebb, ismét az arktikus epikára üt. (Voigt 1967—1968). Az összehasonlító kutatás ily módon inkább óvatossággal, mint eredményekkel összegezhető. (Erről több tanulmányt együtt közöl Voigt szerk. 1980.) Honfoglalás előtti epikánk nyomozása Egyes magyar kutatók mégis megkísérelték azt, hogy több epikus történetünk eredeti forrását a finnugor korszakban keressék. így interpretálták például a csodaszarvas-történetből az állat üldözésének (vadászatának) a jelenetét, azt a hiedelmet, hogy a harcban elesettek (vagy azok lelkei) esetleg madáralakban a Tejúton keresztül vonulnak, valamint bizonyos eredetmagyarázó történeteket (csillagokról,' égitestekről, a világ keletkezéséről). Esetleg ide vehetnénk még néhány igazán elhomályosult nevű és értelmű lényt (Benkő szerk. 1967—1977, és Lakó—Rédei szerk. 1967—1977—1981), mint amilyen az íz, a fene, a hagy-máz (a szó első fele gonosz szellem jelentésű lehetett). E hajdani epika szakkifejelzései közül maradt vplna ránk az ének szó is. Mindezek a következtetések nem nélkülöznek minden alapot, mindazáltal eddig egyikőj ükről sem sikerült bebizonyítani azt, hogy csakugyan érvényesek lennének egy ugor—magyar epikus kontinuitás bebizonyítására. Ami az ezután következő korszakot illeti, mindazt ide számíthatnánk, ami az államalakulást megelőző korszakban ismertté vált a magyar verses folklórban: egyszóval a hősénekeket. Ezek tematikája a tipologikus összehasonlító vizsgálatok szerint általában a következő: természetfeletti erejű vagy hatalmú szülőktől gyermek születik, akit gyakran ellenséges személyek el akarnak pusztítani, de a hős hamar kimutatja nagy erejét, bátorságát, később csodálatos erejű lóra, csodálatos fegyverekre, olykor rendkívüli képességű pajtásokra tesz szert. Ilyen általában a hőseposzok bevezetése. Ezután következik a hős kalandja, amelyben immár teljes fegyverzetben mutatja be vitézi képességeit. A következő főbb szakasz tárgya: a hős feleségszerzése. Ez a rész gyakran bonyolódik össze valamely ellenség, vagy természetfeletti hatalom támadásával, amelyet a hős hiúsít meg, vagy ha nem tudta megakadályozni ezt, rendszerint ő indul az elrablott tárgyak vagy személyek visszaszerzésére. Többször is ide kapcsolódik egy olyan része a hőskölteménynek, amelyet legtalálóbban a hős világ járásának nevezhetnénk: benne a hős lehetőleg mindazokra a területekre eljut, amelyekről az epikus énekmondó egyáltalán tudhat valamit. Az epikus énekek vége természetesen a hős halála lenne, olykor azonban ezt a tárgykört elhagyják, és ha van is ilyen történet, az rendszerint nem végleges halállal záródik: a hős csak messzire távozik, adandó alkalommal azonban visszatér majd. A kideríthető párhuzamokból azt is tudjuk, hogy e hoszszú történetet nem egyetlen epikus kompozíció, hanem különböző ter92
