A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 24-26. - 1981-1983 (Nyíregyháza, 1989)

Dömötör Ákos: Magyar protestáns ördögelbeszélések

tudta mitsoda legye az kit hinni kellene, ezt felelte: Hogy mind I ketten ugyan azon edgy dolgot hinnék, és a Sátán el-hatta osz- | tan."

100 A további szövegsajátságok megállapítására szolgáljon Czeglédi István változata: „Mikor egy I Tudós Ember, elméje, gyakorlásának okáért, kérdené egy SZÉNÉGETTÖTÖL: I Mit hiszen? Amaz a Credót monda el né- i ki. Továb megyén, s meg azt tudakozza tüle: Ezen kívül mit vall? Amaz azt feleli: | Azt á mit az Ecclesia. így szoll a Tudós: Mit hiszen az Ecclesia? Ily feleletet vészen I á szurkos Embertől: AMIT EN HISZEK. Ennél többet raita nem vehete. Idö | jártában, betegségben esek osztan é Doktor; á- I miatha az ördög hasonló Examenre vonta vol- | na ütetis; ü sem feleihete egyebet, csak a mit á I SZEN-EGETÖ. Fel gyógyulván, kér- | dik tőle: Miért kiáltotta ezt beteg ágyában: ! UGY HISZEK, MINT A SZÉN- EGETÖ. Ü elöl szánlálvan á meg lőtt \ dolgot, ezzel rekeszté be: hogy ö á szén- | égető Vallásában, sokkal töb oltalmat talála, hogy sem á szent írás gyakorlá- | sában; s-hálákat ad Istennek, hogy arra a szén-getöre talált végre."

m Ha Keresszegi és Czeglédi szövegét összehasonlítjuk egymással, látjuk az elbeszélőtípus fejlődését. Az első változatban az ördög megkísérti a szénégetőt, a másodikban egy tudós tanul tőle. A személy megváltoztatásával a funkció is átalakul: a csábításból tapasztalati alapon történő gyakorlati elsajátítás lesz. A hiszékenység helyébe a gonosz hatalom elleni agyafúrt önvédelem lép. Czeglédi szövege kiegészül a végén: a tudós igazat ad betegágyán az egyszerű embernek. Az ördöggel való szövetkezés motívuma némely profán mondában is előfordult. A német protestáns teológusok a 17. században többször használták fel „boszorkányprédikációik"-ban azt a példát, hogy egy fiatalember az ördöggel szövetkezik házasságának sikere érdekében.

102 Az említett példa már Jacobus de Voragine Legenda aurea-jában is feltűnt a középkor folyamán. Az exemplummal Sükösd Sámuel prédikációgyűjteményében találkoztam a 19. század közepéről. A mondai exemplum 17. századi német párhuzamai valószínűvé teszik korábbi magyar előfordulását. Sükösd Sámuel mondaszövege az ördögszövetkezésben a gonosz erő kijátszásának vagy becsapásának törekvésével már a tréfás mesei hangulatot érzékelteti a zord középkori felfogással szemben: „És hogy mi menynyire haladtunk, megmondom, de csak a Gellert meséjével, mely szerint egy ifjú elébb két évi szolgálatával fogadta meg az ördögöt, hogy számára szíve választottját nőül szerezze, de kívánsága teljesülése után négyévi szolgálatot ígért, csak hogy attól valamiképpen megszabadítsa."

103 100 Keresszegi H. I. 1640, 108. 101 Czeglédi I. 1663, 275. 102 Rehermann 157, num. 40. 103 Sükösd S. 1, 1858, 59. 74